Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 23. (BBC, kora reggeli híradás) Husszein jordiania király közvetlenül az amerikai néphez fordult, hogy támogassa az öböl válság békés rendezésétt. Az Ammanból surgázott műsorban a király válszolt azokra a bírálatokra, melyek szerint túlzottan együtt érzett Irakkal Kuvait bekebelézése után is. Husszein király kifejtette, hogy a háború kitörése rengetek életet követelne és elképzelhetetlen pusztítást okozna. Kijelentette: Jordánai határozottan azon a véleményen van, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni az amerikai és egyéb külföldi erők szaud-arábiai jelenlétének ahol az iszlám két lelgszentebb kegyhelye található. Szaud-Arábia iraki, jordániai és jemeni diplomatákat utasított ki területéről. A rijadi külügyminisztérium nyilkozata azzal vádolta a diplomatákat, hogy olyan tevékenységet folytattak, mely beavatkozott szaudi biztonsági politikába. A kommuniké szerint a szaudi hatóságok már korában kapcsolatban lépten az érintett három ország kormányával, miután visszavették a diplomaták tevékenységét. A nyilatkozat szerint azonban a nyílt beavatkozás tovább folytatódott és így Rijad a diplomaták hazarendelésre szólította fel ezeket az országokat. A szaudi olajügyi minisztr úgy nyilakozott, hogy az állami olajvállalat pusztán anyagi megfontolsából allította le a Jordániának szánt olajszállítást, mivel Jordánia még mindíg nem fizette ki régről esedékes elmaradását. Asszad szíriai elnök kijelentette, elfogadhatalan lenne, hogy idegen csapatok maradjanak a Perzsa-öböl térségében miután megoldották a kuvaiti problémát. Asszad ezt egy teheráni banketten mondta, miután tárgyalt az iráni elnökkel. Irán erősen bírálta a nyugati csapatok jelenlétét. Az iráni hírügynökség korábban idézte Rafszandzsani elnök egy nyilatozatát, melyben reményét fejezte ki, hogy a válság megoldása előnyös lesz az öböl menti országoknak. Teheránból érkkező jelentések szerint Irán korszerű szovjet vadászbombózókat szerzett be. Az iráni televízió tudósítása szerint egy iráni légitámaszpontra megérkeztek az első MIG-29-es harcigépek. A hírben nem említették, hogy hány repülőgépről van szó. Tudósítók rámutatnak, hogy az iráni légierő főként kiöregedő amerikai gyártmónyú gépekkel rendelkezik csak, ugyanis az amerikai fegyverszállításokat a 11 évvel ezelötti iráni forradalom után leállították. (folyt.) 1990. szeptember 23., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A világ hét ipari nagyhatalma washingtoni értekezletén kifejtette, hogy szigorú gazdságpolitikát kell folytatni a világgazdaságot fenyegető veszély elhárítására, melyet az öböl válság következtében emelkedő olajárak okoznak. Az úgynevezett hetek csoportjának kommünikéje azt mondja, a válság két fő veszéllyel jár: az infláció és lassuló gazdasági növekedés veszéylével. A BBC közgazdasági megfigyelője szerint a küldöttek reményüknek adtak hangot, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap most következő héten sorra kerülő értekezlete rugalmasan reagál majd a válság által súlyosan érintett országok ígényeire. Vaclav Klauz csehszlovák pénzügyminiszter kijelentette, hogy az olajáremelkedések katasztrófálisak Csehszlovákia számára, ami még inkább megnehezíti az ország gazdasági reformprogramjának megvalósítását. A minszter jeneleg Washingtonban tartózkodik ahol részt vesz majd a Nemzetközi Valutaalap a héten sorra kerülő értekezletén. Csehszlovákia nemrég csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz. Vaclav Klauz kiffejtette, hogy ha az olajáremelések két évvel ezelött következtek volna be, az ország lakossága a kommunistákat hibáztathatta volna anyagi nehézségeiért, most azonban, sajnos - mondta a pénzügyminiszter - a jelenlegi csehszlovák kormányt tartják majd hibásnak. A Szovjetunióban az Oroszországi Föderáció parlamentje új határozattervezeten dolgozik, mely megelőző intézkedéseket tartalmazna az ellen, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa bevezese a közvetlen elnöki rendeletekkel való kormányzást. A Legfelsőbb Tanács holnap újabb ülést tart, melyen dönteni igyekszik majd arról, hogy miként álljon a gazdasági reformokhoz. A BBC moszkvai tudósítója szerint sok szovjet köztársaság parlamentje, mely a jelnelegi politikai kavarosdást saját hatalmának bővítéséra használta ki, nagy iejedelemmel fogadná a Legfelsőbb Tanács minden olyan intézkedését, mely felhatalmazná Gorbacsov elnököt, hogy az ország gazdaságát rendeletekkel irányítsa. A lengyel miniszterelnök, Mazovieczki biztosan jellölteti magán az államelnöki posztra, korábbi szövetségesével, Lech Walesaval szemben. Kormánypárti csoportok képvselői Mazovieczkivel tartott megbeszélésüket követően azt mndták, a miniszterelnök terveiről azután fog nyilatkozni, hogy a lengyel parlament kitűzi az államelnök választás időpontját. (folyt.) 1990. szeptember 23., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Szejm már szavazás útján már eldöntötte, hogy megrövidíti Jaruzelski elnök hivatali idejét, Jaruzelski saját kérésére. De Klert dél-afriaki elnök háromnapos látogatásra Washingtonba érkezik. A dél-afrikai államfő az aparheid-politika több mint 40 évvel ezelötti bevezetése óta most először jár az Egyesült Államokban. Johannesburgból való elutazása elött de Klerk azt mondta, hogy Bush elnökkel holnap tartandó megbeszélsein szeretné megértetni az amerikai vezetővel, hogy kormánya új és igazságos Dél-Afrika építésén fáradozik. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű szervezet kommunikét adott ki, melyben kéri Bush elnököt, ne hagyja, hogy elhitessék vele, hogy az apartheid felszámolására készülnek. Libériából érkező jelentések szerint az egyik felkelő vezér, Charles Tylor által elfogadott tűzszünet nagy részt érvényre talált. Életbe lépésének határidejére - tegnap délre -, a felkelők és a nyugat-afrikai békefenntartó erők közötti harcok hírek szerint elcsitultak. Hasonlóképpen alább hagytak az összetűzések Johnson vezette másik felkelőcsoport és a libériai hadsereg maradvány cspatai között. A békefenntartó erők parancsnoka azt mondta, felhatalmazást kapott, hogy erővel is érvényt szerezzen a tűzszünetnek. Ehhez azonban több katonára és felszerelésre van szüksége. A pakisztáni legfőbb ügyész most első ízben részletezte a kormány vádjait Benazír Bhutto korábbi miniszrerelnök ellen, akit kormányával együtt augusztusban váltotak le. A legfőbb ügyész nyilatkozatban azt mondta, hogy Bhutto közpénzből 30 millió dollárnyi összeget szavazatok vásárlására fordított, valamint elrendelte, hogy hallgassák le ellenzékiek, de még néhány saját miniszterének telefonbeszélgetését is. Bhuttot többrendbeli hatalmi visszaéléssel vádolják, de ő cáfolja ezeket a vádakat. +++ 1990. szeptember 23., vasárnap
Vissza »