|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az SZDSZ fővárosi elképzeléseiről (1. rész)
|
1990. szeptember 21., péntek - Az SZDSZ a fővárosi
önkormányzati választási kampányában a direkt politizálás helyett
konkrét elképzeléseit, szociális, közlekedési vagy kulturális
programját kívánja minél szélesebb körben megismertetni. A Szabad
Demokraták ennek jegyében rendezték meg hagyományos pénteki
sajtótájékoztatójukat, amelyen ezúttal a budapesti program egy-egy
részkérdéséről esett szó. Demszky Gábor budapesti
főpolgármester-jelölt ezúttal a hajléktalanok, illetve potenciális
,,hajléktalanjelöltek,, vagyis a kilakoltatás előtt állók
helyzetének átmeneti megoldásáról fejtette ki nézeteit, Péterffy
Ágoston pedig - az SZDSZ budapesti listájának harmadik helyén
szereplő jelölt - a fővárosi közlekedés problémáit és az ezzel
összefüggő tennivalókat ecsetelte.
Demszky szerint Budapest világvárosi színvonalon áll a hajléktalanok számát tekintve is. (Ez tízezres nagyságrendet jelent, míg Párizsban húszezer, New York-ban 35-40 ezer a hajléktalanok száma.) Az átmeneti szállások azonban csak néhányszáz ember befogadására alkalmasak. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy pályázat útján eldönthesse: ki képes a leghatékonyabban üzemeltetni a már felszabadult, vagy felszabaduló épületeket (volt munkásőrségi épületek, szovjet laktanyák). Emellett szükséges a gondozói hálózat, továbbá olylan szükséglakásállomány kialakítása is, amelyek révén kezelhetőbbé válik a probléma. A hajléktalanok száma pedig már csak azért is növekszik, mert egyre több Budapesten a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, például a IX. kerületben tucatszám költöztetnek ki ilyen családokat. Ezek az emberek a munkanélküliséggel leginkább sújtott vidékekről költöztek, költöznek fel a fővárosba, foglalnak el lakásokat, és úgy tűnik: az IKV a kilakoltatást választja pillanatnyilag e sajátos gond kezelésére.
A másik súlyos feszültségforrást a közüzemi díjak valamelyikével vagy a lakbérrel hátralékban lévő emberek jelentik, hiszen hosszabb távon rájuk is a kilakoltatás vár, ha a főváros nem nyújt nekik segítő kezet. Budapesten a lakosság 6-8 százaléka van hátralékban valamilyen díjjal. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak - prioritásként kezelve ezeknek az embereknek az ügyét - létre kell hoznia egy olyan szociális alapot, amelyből támogatást nyújtva átsegíti őket a krízishelyzeteken. De csak a rászorulókat (folyt. köv.)
1990. szeptember 21., péntek 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|