|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása a polgári szolgálatról (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - A bizottság, a honvédelmi törvénynek a polgári szolgálattal kapcsolatos módosításával összefüggésben, a következőket állapítja meg. 1. A lelkiismereti ok megalapozottságát vizsgáló bizottságok életre hívása felesleges. A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottsága úgy véli, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az állampolgár minden indoklás nélkül választhatná a polgári szolgálatot. A lelkiismereti okot vizsgáló bizottságok léte azonban mindenképpen szükségtelen, hiszen eljárásuk rendjét úgyszolván lehetetlen szabályozni, működésük bürokratikus és formális lenne. Ezeknek a bizottságoknak a tevékenysége az állampolgárokat álszent magatartásra szorítaná. A katonai hatóságok ügydöntő hatásköre a bírói felülvizsgálat ellenére is problematikus, mert ilyen módon az ügy első fázisában az érdekelt fél döntene. 2. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a polgári szolgálat időtartama a sorkatonai szolgálat időtartamánál legfeljebb egyharmaddal legyen hosszabb; családi és életvezetési okokból, tehát a polgári szolgálat időtartama 24 hónap. 3. A polgári szolgálatot a tartalékos állomány részére is biztosítani kell, mivel az 1989. január 10-i alkotmánymódosítás indoklása kimondja: ,,A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék, ,, , mert ennek a jognak a tartalékosoktól való megtagadása diszkriminációt és a törvényen belüli ellentmondást jelent. A bizottság véleménye szerint a tartalékosok polgári szolgálatának bevezetésére 2-3 év türelmi idő után kerüljön sor az adminisztratív szervezeti kérdések megoldására való tekintettel. Javasoljuk, hogy polgári szolgálatot békében és háborúban egyaránt lehessen teljesíteni. Háborúban tudniillik fennáll az emberölés kényszere, így a lelkiismereti aggályok méginkább érvényesülnek. A Jehova Tanúi gyülekezet tagjaival szemben a törvény alkalmazása során különös tolerenciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|