|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások során számításba vettnél nagyobb mértékben növekednek, a szakszervezetek új tárgyalásokat kezdeményeznek - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kedden a MÁV Északi Járműjavító Üzemében megtartott munkásgyűlés több ezer résztvevője előtt.
Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán sorra kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek, javasolni fogják, hogy a vállalatok minden dolgozó bérét minimálisan 3 százalékkal emeljék adómentesen, s ez mindenki számára bérének legalább 300 forintos emelését eredményezze. Kezdeményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra emeljék, illetve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt azonnal vezessék be. Nyomatékkal kérik azt is, hogy ahol a lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás munkahétre. A szakszervezetek vezető testülete számol azzal, hogy újabb megállapodásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak kompromisszumok árán juthat. Ezért felkészültek arra is, hogy ha minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítására tegyenek konkrét javaslatokat. Ezek között szerepel egyebek között a vasút, a közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes adózási gondjainak megoldása. A szociális juttatások kiegészítésére is tárgyalni akarnak a kormánnyal a szakszervezetek; így kezdeményezik a nyugdíjak további differenciált kiegészítését. Szükségesnek tartják továbbá a már bejelentett, de még életbe nem lépett áremelések mértékének, illetve bevezetésük iddőpontjának felülvizsgálatát. A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javaslatoktól sem, amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika megnyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szükségesek a legnehezebb helyzetben lévők mindennapi megélhetéséhez. Így például szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítségével, vagy bármilyen más módon jussanak hozzá olcsóbb kenyérhez, tejhez és más néhány alapvető fogyasztási cikkhez. Ha az elkövetkezendő tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a szakszervezetek elmondhatják, hogy összességében sikerült megközelíteniük eredeti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése átlagosan ne haladja meg a 3 százalékot. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|