 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
 |
A sztrájktörvényről
|
London, 1989. március 22. (BBC, Panoráma) A magyar Országgyűlés
elfogadta azt a törvényt, amellyel az ország történetében először
szabályozzák a dolgozók sztrájkjogát. A kormány törvényjavaslatát
mind a független, mind a hivatalos szakszervezetek megszorító
jellegűnek ítélték meg, és most - mint budapesti tudósítónk Sally
Ackroyd jelenti - az országgyűlési képviselők egy alaposan
módosított sztrájktörvényt fogadtak el.
A kormány a tavalyi év végén vetette fel először a sztrájkjog
törvényesítésének kérdését, amikor a vezetőség nagy
sztrájkhullámtól tartott. A bányászok több mint 30 év után először
szüntették be a munkát, és miközben az árak tovább emelkedtek, az
életszínvonal pedig tovább csökkent, a kormány attól tartott, hogy
országszerte tiltakozó sztrájkokra kerül sor.
A kormány javaslata szigorú korlátokhoz kötötte a sztrájkjogot, és
a javaslat kemény bírálatot váltott ki - előbb az újonnan alakuló
független szakszervezetek körében, majd a hivatalos
szakszervezetben is, amely azelőtt kommentár nélkül elfogadta a
kormány politikáját.
A szakszervezetek felrótták, hogy a sztrájktörvény nincs
összhangban az idevonatkozó nemzetközi szabályokkal. A
törvényjavaslatról szóló viták sokáig elhúzódtak, és a
kompromisszumos megoldás csak tegnap, az országgyűlési ülés
előestéjén alakult ki.
A kormány végül is beleegyezett abba, hogy a független
szakszervezetek is jogot kapjanak sztrájk szervezésére.
Szervezhetnek szolidaritási sztrájkokat is, amelyeket a kormány
eredetileg törvényen kívül akart helyezni. Módosították a
közszolgáltatások sztrájkjaira vonatkozó tételeket is.
Nagy Sándor, a hivatalos szakszervezetek vezetője arról
biztosította az Országgyűlést, hogy a dolgozók csak végső esetben
élnek a sztrájkjoggal. Mint mondta: a szakszervezetek szeretnék, ha
az országban anarchia nélkül játszódna le a demokratikus
átalakulás, és a szakszervezetek éppen úgy igyekeznek képviselni a
társadalom érdekeit, mint ahogyan feladatuknak tartják tagjaik
érdekeinek képviseletét. +++
1989. március 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|