 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
 |
A SZOT ülése (2. rész)
|
Azt azonban nem szabad megengedni, hogy a politikai harcok
szétzilálják a mozgalmat. A szakszervezeteknek a politikai pártoktól
függetlenül, teljes önállósággal kell tevékenykedniök, s aszerint
kell alakítani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok
programjukban, gyakorlati politikájukban milyen módon képviselik a
munkavállalók érdekeit.
Ezzel összefüggésben vetette fel a főtitkár a párt
káderhatásköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekek
ütközésekor milyen magatartást tanúsítson az a szakszervezeti
tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta:
elfogadhatatlan, hogy a párt, vagy a pártok beleszóljanak a
szakszervezeti vezetők választásába. Biztosítani kell a
szakszervezeti tisztségviselők számára a szabad, párttestületük
döntésétől eltérő véleményük kinyilvánításának jogát is - mondta
Nagy Sándor.
A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette:
véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének
módosítása jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy az
országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és
Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a
szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi
szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a
tanács bizonyos feltételekkel támogassa a sztrájktörvény
megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják
elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidarítási
sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is
kezdeményezhessenek. A szakszervezetek feltételei között szerepel:
jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget,
hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a
munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának a
tanácskozásra meghívott képviselője kifogásolta, hogy a
sztrájktörvény bizonyos esetekben az egyeztetési eljárást a Munka
Törvénykönyve hatáskörébe utalja annak előírását betartva viszont az
egyeztetésből kimaradnának a független szakszervezetek. A Munka
Törvénykönyve szerint ugyanis, ha egy munkahelyen több szakszervezet
működik, és közöttük nem jön létre egyetértés, valamilyen kérdésben,
akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell
egyeztetnie. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: ezt a
megkülönböztetést a SZOT nem kérte, s így azt sem kifogásolja, ha ez
a kitétel kimarad a módosított Munka Törvénykönyvéből. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|