![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Sándor - Die Presse (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bécs, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud.) - A Die Presse című bécsi napilap hétfőn közölte azt a négy gépelt oldalnyi terjedelmű interjút, amelyet munkatársa a napokban készített Nagy Sándorral, a SZOT főtitkárával.
A főtitkár elöljáróban elmondta: ha a szakszervezetek gazdasági és politikai okokból nem tudják a dolgozók érdekeit érvényesíteni, az emberek bizalma szükségképpen megrendül, ezért manapság Magyarországon enyhén szólva nem könnyű szakszervezeti vezetőnek lenni. Nagy ezután az újságíró kérdései alapján ismertette az áremelkedésekre és az inflációra vonatkozó szakszervezeti álláspontot. Mint kifejtette, a szakszervezetek abból indulnak ki, hogy az idei eddigi áremelkedések legalább két százalékkal meghaladják azt a tizenkét százalékos inflációt, amelyről a múlt év végén a kormánnyal folytatott tárgyalásokon szó volt. Ezek alapján jött létre megállapodás a minimálbérekről, a szociális intézkedésekről és nyugdíjemelésekről. ,,Most ezeket a megállapodásokat fel kell mondanunk,, - jelentette ki. Ezután elmondta, hogy a szakszervezetek nem ellenzik az ártámogatások leépítését és az áremeléseket, ha bizonyos határok között maradnak és ha a nominálbérek követik őket. Hangoztatta: a nyugatiakhoz képest alacsony magyarországi bérek emelése elenyészően csekély szerepet játszik az inflációban. Véleménye szerint Magyarországon az inflációt a rossz beruházások, hibás gazdasági döntések, a pazarló, felesleges kiadásokkal terhelt költségvetési politika, a nem mindig átgondolt valutárfolyam-politika és egyéb tényezők okozzák. Az ujonnan létrejött független magyar szakszervezetekről szólva elmondta, hogy a SZOT és közöttük kialakult viszony egészében véve kiegyensúlyozott és tárgyszerű. Ha az idén ősszel vagy 1990 elején megalakul a szakszervezetek demokratikus szövetsége, a ma alternatívoknak nevezett szervezetek is helyet kaphatnak benne. Ami a független szakszervezeteknek az osztrák szakszervezeti szövetséggel való és más nemzetközi kapcsolatait illeti, a SZOT nem kíván beleavatkozni abba, hogy a vele együttműködő külföldi szervezetek érintkeznek-e az alternatívokkal vagy sem. (folyt.)
1989. február 6., hétfő 17:46
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|