|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - Magyarország (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Strasbourg, 1990. október 1. hétfő (MTI-tud) -
Harminc európai ország parlamentjeinek képviselői előtt indokolja
meg kedden Strasbourgban Antall József miniszterelnök
Magyarországnak az Európa Tanácsba szóló felvételi kérelmét.
A magyar kormányfő kedd reggel érkezik az elzászi városba, az Európa Tanács palotájában találkozik a szervezet több vezetőjével, köztük Catherine Lalumiere főtitkár-asszonnyal, Anders Björck-kel, a parlamenti közgyűlés elnökével. Ezután kerül sor felszólalására a parlamenti közgyűlésben. Délután a miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletet tart, majd, mielőtt hazaindulna, a strasbourgi városházán tesz rövid látogatást.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében rendezett vita az utolsó állomás a miniszteri bizottság döntése előtt, amely november 6-án, Rómában esedékes. A parlamenti közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat azt ajánlja a miniszteri bizottságnak, hogy hívja meg Magyarországot az Európa Tanács tagjai közé és biztosítson hét helyet számára a parlamenti közgyűlésben.
Az 1949-ben alapított Európa Tanácsnak jelenleg 23 tagállama van, de a Közép-Kelet-Európában lezajlott változások nyomán parlamenti közgyűlésében ,,különleges meghívotti,, státusban még hét ország, köztük Magyarország küldöttsége is részt vesz: felszólalhatnak a vitában, de nincs szavazati joguk. Ha, mint várható, a keddi vitában elfogadják a Magyarország történelmét és kultúráját, gazdasági helyzetét és problémáit egyaránt részletekbe menően tárgyaló jelentést, amelyet Peter Schieder osztrák szocialistapárti képviselő készített, s a hozzá csatolt határozati javaslatot, akkor november 6-án a hetek közül Magyarország lesz az első, amely az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
Magyarország felvételét az Európa Tanácsba még a Németh-kormány kezdeményezte, az erre vonatkozó kérelmet tavaly novemberben Horn Gyula nyújtotta át Strasbourgban. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága, döntéshozó szerve május 3-án továbbította a kérést a parlamenti közgyűlésnek, amely a tagallámok parlamentjei által kijelölt delegációkból áll. (folyt.)
1990. október 1., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa Tanács - Magyarország (2.rész)
|
A parlamenti közgyűlés véleményét összegező határozati javaslat elismeri Magyarország átalakulását, különösen a parlamenti demokrácia létrejöttét. A parlamenti közgyűlés tudomásul veszi Magyarország készségét arra, hogy biztosítsa a törvény uralmát, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat - ezzel kapcsolatban kiemeli Magyarország eltökéltségét arra, hogy csatlakozzék az emberi jogok európai konvenciójához.
A határozati javaslat méltatja a parlamenti közgyűlés munkájában különleges meghívotti státusban részt vett magyar parlamenti küldöttség munkáját és azt a tényt, hogy Magyarország már eddig is több európa-tanácsi rendezvénynek adott otthont, s külön kiemeli, hogy Magyarország már több európai szerződésrendszerhez, konvencióhoz csatlakozott.
Külön hangsúlyozza a határozati javaslat, hogy a parlamenti közgyűlés értékeli az Európa Tanács szervei előtt Németh Miklós volt miniszterelnök és Horn Gyula volt külügyminiszter által tett nyilatkozatokat, továbbá Antall József miniszterelnök kormány-nyilatkozatának Európa iránti elkötelezettségét.
A közgyülés üdvözli azt is, hogy Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozásával a korábbi keleti tömb első, de bizonyára nem az utolsó tagja csatlakozik az európai demokraciák e fórumához, ami, a határozati javaslat fogalmazásával élve, önmagában is érzékelteti és aláhúzza a nagy európai átalakulást.+++
1990. október 1., hétfő 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|