|
|
|
|
Mi lesz a földtörvénnyel?
|
-------------------------
München, 1990. október 3. (SZER, Magyar híradó) - Az Alkotmánybíróság tegnap hozott döntését az ellenzéki pártok megkönnyebbüléssel vették tudomásul, az MDF-et nem lepte meg, a Kisgazdapártot pedig - minként Torgyán József azonnali reagálásában megfogalmazta - nem ragadtatta el. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes, hogy a tulajdon reprivatizálása más-más elbírálás alá essék aszerint, hogy mi a tulajdon, a volt tulajdon tárgya, föld vagy ház, üzlet vagy egyéb - ami logikusan a földtörvény-tervezet alkotmányosságát kérdőjelezi meg.
Farkas Pál elemzi a kérdést:
- Korlátok közt mutatkozik meg, ki az igazi mester - ez jellemezhetné a legjobban a magyar miniszterelnök működésének első hónapjait. Hiszen Antall József a rendelkezésére álló mozgásteret aktívan kihaszálva rendkívüli manőverezőkészségről tett tanúbizonyságot.
Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése nyomán azonban - amely a kormánykoalíció egyik pártjának elvi tartópillérét, földtörvény-tervezetét ingatja meg - először került szembe egyik szövetségesével, alig feloldható dilemma elé állítva a kisgazdákat: vagy kilépnek a kormánykoalícióból, vagy nem tudják betartani egyik leghangzatosabb választási ígéretüket.
Vagy mégsem csak ez a két lehetőség létezik? Az Alkotmánybíróság határozata a miniszterelnöknek a kormány nevében előterjesztett vizsgálati indítványára válaszul kimondja, hogy megkülönböztetést jelent az, ha alkotmányos indokok hiányában egyes személyek volt tulajdonát reprivatizálják, másokét nem.
A testület értelmezésében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld elvonása csak azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett lehetséges, az alkotmány kisajátításról szóló szakasza a tulajdonosi jogokat egységesen - a tulajdonos kilététől függetlenül - védi. (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Mi lesz a földtörvénnyel? -1. folyt.
|
Az ellenzéki pártok mindenesetre egységesen üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését. A Fidesz - amely elsőként mutatott rá arra: semmi sem indokolja, hogy egy tulajdontárgyat, nevezetesen a földet a többitől eltérő jogszabályok szerint kezeljenek - az állampolgári jogegyenlőség alapján támadta az eredeti tervezetet, s ehhez a gondolatmenethez csatlakozott az SZDSZ is.
Az MSZP és a termelőszövetkezetek egy része által támogatott Agrárszövetség a meglévő és jól működő szövetkezetek továbbélését féltette és tiltakozott az ellen, hogy a föld egy része haszonélvezők kezébe kerülhessen, ne közvetlenül azok kezébe, akik megművelik.
Egy hónapokkal ezelőtti parlamenti beszélgetésben Juhász Pál, az SZDSZ képviselője már úgy vélekedett: a földtörvény ügyében nem a kormánykoalícó és az ellenzék, hanem a Kisgazdapárt és az összes többi párt áll szemben egymással.
A meglátás igazságát támasztja alá, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elvileg helyesnek nevezte az Alkotmánybíróság állásfoglalását, a Magyar Demokrata Fórum pedig sietett megerősíteni, hogy elfogadja azt.
Emlékezzünk vissza: Tölgyessy Péter már az előprivatizációs törvény elfogadása után rámutatott, hogy a koalíciós hűség rövidesen sokba kerülhet a Kisgazdapártnak, hiszen, ha saját földprivatizációs elgondolásait következetesen továbbviszi, semmi esetre sem támogathatta volna a beterjesztést.
Nem egységes az Alkotmánybíróság határozatának kisgazdapárti megítélése. A tegnap délutáni sajtótájékoztatón a párt erős magja azzal vádolta az Alkotmánybíróságot, hogy akaratán kívül hatalmi játszma részese lett, valamint nem mérlegelte eléggé azt a tényt, hogy a Rákosi- és Kádár-rendszer igazságtalan törvényei részben még ma is élnek. (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Mi lesz a földtörvénnyel? - 2. folyt.
|
Torgyán József azt a kérdést vetette fel: vajon létezik-e jogilag hibátlan állami tulajdon - amelyet az Alkotmánybíróság határozata feltételez -, s ha igen, akkor hogyan tesz eleget az állam a kötelező teljes kártalanításnak?
Ugyanekkor dr. Zsíros Géza - a különutakra hajlamos és saját földtörvény-előterjesztést is megfogalmazó kisgazdapárti politikus - a párt győzelmének minősítette a döntést, mondván: ez alátámasztja a Kisgazdapárt tisztességes tulajdoni rehabilitációt célzó tervezetét.
Szegény embert még az ág is húzza - a Kisgazdáknak idén az ellenzék és koalíciós partnereik mellett még a természettel is meg kell küzdeniük, az utóbbi évtizedek legsúlyosabb aszálya következtében várható élelmiszer-hiány és árdrágulások sem fogják továbbjavítani pozíciójukat szavazóik körében.
Talán mégis túlzottak azok az ellenzéki feltételezések, melyek a tegnapi döntést a Kisgazdapárt politikai halálaként értékelik. Antall József és kormányá ebben az esetben győzelmet aratna, és ez semmi esetre sem lehetett céljuk. Sokkal valószínűbb, hogy kezdeményezésükkel azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert azt várták, az így megszülető döntés arra kényszeríti a pártokat: a kompromisszumok útják keressék ebben a jövőnket hosszú időre meghatározó, nagy horderejű kérdésben, és alkotmányos úton, törvénymódosítással érjék el mielőbb és minél kisebb megrázkodtatással a földtulajdonlás kiegyensúlyozott és igazságos rendezését. +++
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|