Rendszerváltás és az MTI

	Göncz Árpád - Izvesztyija 1.
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1990. október 3. szerda (MTI-TUD.) - Göncz Árpád magyar köztársasági elnök fő ambíciója, hogy ,,visszaadja Magyarországnak a mosolyt,, - utal rá az Izvesztyija budapesti tudósítója Göncz Árpáddal készült interjújának bevezetőjében. A magyar köztársasági elnök az interjúban kifejtette: bár Magyarországon nem elnöki rendszer van, s így a hatalmat alapvetően a parlament, illetve a kormány gyakorolja, az államfő mégis fontos szerepet kap az ország életében. Nagymértékben függ tőle az ország politikai életének hangneme, a pártok közötti viták stílusa. Göncz Árpád szerint az államfő feladata az, hogy közreműködjék a kulturált politkai légkör megteremtésében, az egymással vitázó felek békítésében, a pártközi viták hevének enyhítésében. Utalt arra, hogy a magyarországi rendszerváltás során végbement gyökeres változások elsősorban a politika szféráját érintették. Bár Magyarország a többi kelet-európai országnál jóval korábban fogott hozzá a gazdasági reformokhoz, mélyreható változások a gazdasági életben még mindíg nem érzékelhetőek - vélekedett Göncz Árpád. A belső válságjelenségekkel, illetve egyéb problémákkal - az olaj világpiaci árának emelkedésével, valamint az idei aszály okozta gondokkal - küszködő gazdaság struktúrájának gyökeres általakítása, jóval fájdalmasabb lesz, mint a politikai átalakulás - mondotta. A magyar köztársasági elnök szerint a hatékony piacgazdaság kialakításakor ügyelni kell az emberközpontú szociálpolitika megteremtésére is. Nem engedhejük meg, hogy Magyarország ismét a ,,hárommillió koldus országává,, váljék - jelentette ki. A magyar köztársasági elnök ennek kapcsán kifejtette, hogy a siker nagyon sokban függ az emberek tudatának változásától is. ,,A parancsuralmi rendszertől való megszabadulás mindaddig nem lehet teljes, amíg minden egyes ember ki nem űzi önmagából a lelke mélyén rejlő kis diktátort,, - vélte a magyar államfő. Az Izvesztyija tudósítójának kérdésére válaszolva Göncz Árpád nem tagadta, hogy időnként valóban feltűnik a magyar társadalomban az antiszemitizmus, illetve a túlhangsúlyozott nacionalizmus. Az elnök elfogadhatatlannak nevezte az olyan jelenségeket, amelyek újabb sebeket okoznak. Az antiszemitizmusra külön kitérve kijelentette: mindíg voltak, és ma is vannak olyan emberek, akik nem tudják elviselni a ,,másságot,,. E jelenség veszélyessé akkor válik, ha szervezett, erőszakos formát ölt, ennek veszélye azonban ma Magyarországon nem áll fenn - mondotta. (folyt.) 1990. október 3., szerda 19:41
Vissza »

	Göncz Árpád - Izvesztyija 2.
A magyar köztársasági elnök véleménye szerint ennél nagyobb annak a veszélye, hogy a jelenlegi nehézségek hatására a jövő országának modelljét a múltban keressük. A társadalom új problémái új megoldásokat követelnek - hangsúlyozta. Göncz Árpád a mai Magyarországon fel-fel tűnő szovjetellenes megnyilvánulásokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azok nem tekinthetőek tömeges jelenségnek. Utalt arra: az elmúlt két évben Magyarországon végbement demokratikus változások lehetetlenek lettek volna Gorbacsov átalakítási politikája és a Szovjetunióban lezajlott változások nélkül. A magyar államfő kijelentette: a folyamatok - ha különböző sebességgel is - de mindkét országban ugyanabban az irányban haladnak. A történelmi sors közössége szinte természetes szövetségesekké teszi Magyarországot és a Szovjetuniót - vélekedett. Ennek kapcsán hangsúlyozta: bizonyos eltávolodást okoz a szovjet-magyar kapcsolatokban a két ország fejlődési üteme közötti különbség, illetve az a tény, hogy épp most van folyamatban Magyarország csatlakozása az összeurópai struktúrákhoz. Ez azonban nem jelenti a kapcsolatok megszakítását - szögezte le Göncz Árpád. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok ma is igen szorosak, s a két ország nemzetgazdaságai mintegy kiegészítik egymást. A magyar vállalatoknak továbbra is érdekük megőrizni pozícióikat a nehezen megszerzett szovjet piacon. Az elnök szerint Magyarország geopolitikai helyzete azt diktálja, hogy ne csak korrekt viszonyt, de sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat is ápoljon keleti szomszédjával, illetve a Magyarországgal közvetlenül határos köztársasággal, Ukrajnával külön is. Göncz Árpád végezetül kitért a két ország kapcsolatait ma még beárnyékoló kérdésre, 1956. megítélésére. Mint mondotta, 1956. az ő számára mindíg is forradalom volt, és természetesen ma is az. Utalt rá: meg lehet érteni, hogy Moszkva abban az időben nem engedhette meg a Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában kialakuló politikai vákuumot. A Szovjetunió számára problémát okozhat az is - mondotta -, hogy 1956-ban Magyarországon szovjet katonák haltak meg. Göncz Árpád emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Magyarországon jól tudják: a szovjet katonák és a magyar felkelők között nem volt gyűlölet, és sokáig ellenségeskedés sem. A szovjet katonák csak akkor nyitottak tűzet, amikor tűzparancsot kaptak. A magyar államfő ugyanakkor kijelentette: meggyőződése szerint az 1956-os beavatkozás tragikus hiba volt nem csak Magyarország, de a Szovjetunió szempontjából is. +++ 1990. október 3., szerda 19:50
Vissza »