|
|
 |
|
 |
Göncz Árpád - Izvesztyija 1.
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. október 3. szerda (MTI-TUD.) - Göncz Árpád
magyar köztársasági elnök fő ambíciója, hogy ,,visszaadja
Magyarországnak a mosolyt,, - utal rá az Izvesztyija budapesti
tudósítója Göncz Árpáddal készült interjújának bevezetőjében.
A magyar köztársasági elnök az interjúban kifejtette: bár
Magyarországon nem elnöki rendszer van, s így a hatalmat alapvetően
a parlament, illetve a kormány gyakorolja, az államfő mégis fontos
szerepet kap az ország életében. Nagymértékben függ tőle az ország
politikai életének hangneme, a pártok közötti viták stílusa. Göncz
Árpád szerint az államfő feladata az, hogy közreműködjék a kulturált
politkai légkör megteremtésében, az egymással vitázó felek
békítésében, a pártközi viták hevének enyhítésében. Utalt arra, hogy
a magyarországi rendszerváltás során végbement gyökeres változások
elsősorban a politika szféráját érintették. Bár Magyarország a többi
kelet-európai országnál jóval korábban fogott hozzá a gazdasági
reformokhoz, mélyreható változások a gazdasági életben még mindíg
nem érzékelhetőek - vélekedett Göncz Árpád.
A belső válságjelenségekkel, illetve egyéb problémákkal - az
olaj világpiaci árának emelkedésével, valamint az idei aszály okozta
gondokkal - küszködő gazdaság struktúrájának gyökeres általakítása,
jóval fájdalmasabb lesz, mint a politikai átalakulás - mondotta. A
magyar köztársasági elnök szerint a hatékony piacgazdaság
kialakításakor ügyelni kell az emberközpontú szociálpolitika
megteremtésére is. Nem engedhejük meg, hogy Magyarország ismét a
,,hárommillió koldus országává,, váljék - jelentette ki. A magyar
köztársasági elnök ennek kapcsán kifejtette, hogy a siker nagyon
sokban függ az emberek tudatának változásától is. ,,A parancsuralmi
rendszertől való megszabadulás mindaddig nem lehet teljes, amíg
minden egyes ember ki nem űzi önmagából a lelke mélyén rejlő kis
diktátort,, - vélte a magyar államfő.
Az Izvesztyija tudósítójának kérdésére válaszolva Göncz Árpád
nem tagadta, hogy időnként valóban feltűnik a magyar társadalomban
az antiszemitizmus, illetve a túlhangsúlyozott nacionalizmus. Az
elnök elfogadhatatlannak nevezte az olyan jelenségeket, amelyek
újabb sebeket okoznak. Az antiszemitizmusra külön kitérve
kijelentette: mindíg voltak, és ma is vannak olyan emberek, akik nem
tudják elviselni a ,,másságot,,. E jelenség veszélyessé akkor válik,
ha szervezett, erőszakos formát ölt, ennek veszélye azonban ma
Magyarországon nem áll fenn - mondotta. (folyt.)
1990. október 3., szerda 19:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|