Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Aszály után Főcím: Mit tesz a kormány a termelőkért?
Budapest, 1990. szeptember 24. Hétfő (MTI-Press) Az eddigi ismeretek szerint az idei aszály miatt mintegy 35 milliárd forintnyi hozamveszteséggel kell számolni a mezőgazdasági termelők körében. A kár végleges és pontos nagyságát természetesen csak később, valamennyi betakarítási munka befejeztével lehet majd felmérni, de annyi már bizonyos, hogy a növénytermesztés egészét tekintve legalább 25 százalékos a veszteség. Ez pedig olyan mérvű kár, hogy túlzás nélkül nevezhető természeti csapásnak. Mit tett a gazdálkodók kárának enyhítéséért, a következő esztendő elkészítésének segítésére a tárca vezetése, milyen kormányzati és egyéb intézkedések születtek, s melyek várhatók még? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Szőllősi Endrét, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjét. - Az aszály súlyos károkat okozott elsősorban a kukoricát termesztő nagyüzemekben, de nem kímélte a háztáji és kisüzemeket sem. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb a kár, de Pest, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar megyében, a Dunántúlon pedig Győr-Sopron, Komárom és Fejér megyében is sok gazdaság került bajba. Központi segítség nélkül ezek a gazdaságok lehetetlen helyzetbe kerülnének. Szeptember 6-án kormányülésen foglalkoztak a kérdéssel, lényeges intézkedéseket és döntéseket is hozva - foglalta össze az előzményeket a főosztályvezető. - Ezek egy része - információink szerint - szakmai, többségük viszont pénzügyi jellegű. - A szakmai jellegű döntések egyszerűen azt célozzák, hogy biztosítható legyen a mezőgazdasági termelés folyamatossága, a jövő évre való felkészülés, valamint hogy pótolják az aszály miatt kieső takarmánymennyiséget. Így már most mintegy 600 ezer tonnányi gabona - kétharmadrészben kukorica - importjáról, valamint a búzaexport erőteljes visszafogásáról született kormánydöntés. Csak az államközi kötelezettségek teljesítésére szolgáló búzamennyiség hagyhatja el az országot. Valószínűleg szükség lesz vetőmagvak, elsősorban a hibridkukorica szaporítóanyagának importjára is. Ami a pénzügyi intézkedéseket illeti, ezek alapja egy felmérés, amely most folyik. (folyt.) 1990. szeptember 24., hétfő 14:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Aszály után 2. rész
Ugyanis olyan döntés született, hogy azok az üzemek, illetve a vállalkozói nyereségadó hatálya alá tartozó kistermelők tarthatnak igényt a rendkívüli segítségre, ahol ebben az évben a növénytermesztés hozamértéke az aszály miatt az előző három év átlagától legalább 15 százalékkal elmarad. Egységes felmérőlapokat bocsátottunk ki, ezeket minden érintett gazdálkodó kitölti. Kialakítottuk az összehasonlító árakat is, ami fontos feltétele a számítások elvégzésének. E felmérés alapján áll össze majd az a lista, amelyet a későbbiekben minden fórumon használni lehet. - A kisüzemek, háztáji gazdaságok kimaradnak a segítségnyújtásból? - A vállalkozási nyereségadó hatálya alá nem tartozók, tehát többségükben a nagyüzemek által integrált kisüzemekre csak a földhasználati adó elengedését tudjuk kiterjeszteni. A súlyos kár egyébként főleg a nagyüzemeket érte, hiszen a leginkább károsodott kukorica és egyéb szántóföldi növények termelése itt folyik. Az erőket tehát oda kellett összpontostani. De mindez nem jelenti a kisüzemek kirekesztését: az ő elbírálásuk alapja mindenütt az, hogy a földrajzi környezetükben lévő nagyüzemeknél milyen aszálykárt állapított meg a felmérés. Ugyanis a kistermelők nem vezetnek nyilvántartást, így a segítségnyújtás alapját képező kárösszeg is csak közvetett módon becsülhető. - Milyen konkrét pénzügyi támogatás vehető igénybe? - Szóba jöhet például az ebben az évben még esedékes földadó-befizetések fölfüggesztése, teljes vagy részleges elengedése. Az erre irányuló kéréssel a már említett legalább 15 százalékos mértékben károsult gazdaságok, kis- és nagyüzemek a Pénzügyminisztérium illetékeséhez, illetve a helyi közigazgatáshoz /tanácshoz/ fordulhatnak. A másik jelentős pénzügyi segítség lehet a társadalombiztosítási járulék késedelmes befizetése miatti büntetőkamat elengedése. A gyenge terméseredmények ugyanis likviditási gondokat okoznak sok gazdaságban. Ne sújtsa tehát őket még a késedelmi kamat is - ez volt az alapgondolat, amelyhez azonban a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot kell megnyerni a tárca vezetésének, hiszen erre a kormány nem hozhat döntést. A következő lehetőség a kereseti adóval kapcsolatos. (folyt.) 1990. szeptember 24., hétfő 14:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Aszály után 3. rész
Azok a gazdálkodók, amelyeknél legföljebb 16 százalékkal növekedett idén a nominálbér, mentesülhetnek a bérnövekmény körülményeinek kivizsgálása és adóztatása alól. Ezt az ügyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak kell a kormányhoz beterjeszteni, mert az intézkedésnek csak kormányrendelettel lehet érvényt szerezni. - A Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintos célhitelkeretet adott a mezőgazdasági szférában érdekelt kereskedelmi bankoknak. Mire lehet ezt igénybe venni? - A gazdaságok a hozamkieséssel járó bevételcsökkenést hitelfelvétellel csak akkor próbálhatják meg egyensúlyozni, ha elfogadható kamatra kaphatnak pénzt. A kormány 10 milliárdról szóló döntése azt jelenti, hogy az átlagosnál jóval alacsonyabb kamatozású hitelre /netán két-három éves lejáratúra is/ számíthatnak a 15 százaléknál nagyobb hozamkiesést elszenvedett gazdálkodók. Meg kell azonban mondanom, hogy ez egyéni- és kistermelők részére aligha lesz járható út. Az ő pénzügyi gondjaikon ilyen megoldással nem tudunk segíteni, nekik még a mérsékelt kamatozású célhitel is igen nagy terhet jelent, támogatásra pedig a kormánynak sajnos nem áll rendelkezésére központi forrás. Így a magántermelőknek a legtöbb pénzügyi segítséget a földhasználati adó befizetése alóli mentesség jelenti. Igéretet kaptunk a kormánytól arra is, hogy - lehetőségeihez mérten - központi segítséget nyújt a kifejezetten az aszály miatt veszteségessé váló gazdálkodók pénzügyi hiányának rendezésére. De szeretném előre bocsátani, hogy erre is igen korlátozott források állnak rendelkezéssre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelzett pénzügyi segítségek csupán mérséklik az igen súlyos aszálykárokat és döntően a övő évi termelés megalapozását szolgálják. De a gazdaság és a költségvetés mai állapotában a kormány egyszerűen nem tud ennél nagyobb áldozatot vállalni. (MTI-Press) S. J. 1990. szeptember 24., hétfő 14:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »