|
|
|
|
Felcím: Segítség az aszálykárosultaknak Főcím: Interjú dr.
Harza Lajos helyettes államtitkárral
|
Budapest, 1990. szeptember 14. Péntek (MTI-Press)
Mélypontra jutott a magyar mezőgazdaság. A rendszerváltásból következő tulajdoni viták elhúzódnak, a régi tulajdonosok már, a jövendő új tulajdonosok még nem érezhetik magukat biztonságban, így a jövő esztendőt szolgáló döntések és munkák egy része is elmarad. Mélyíti a válságot, hogy az égiek sem kedveztek a mezőgazdaságnak, az évszázad legnagyobb aszálya kiséri a változásokat. A szárazság következményei, gazdálkodást befolyásoló hatásai feltérképezhetők; s ezekről beszélgettünk dr. Harza Lajossal, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. - Az aszályról egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg a magyar sajtóban. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége 50 milliárdra, a minisztérium 20 milliárdra becsülte a kárt két héttel ezelőtt. Miért a több mint kétszeres eltérés? Voltaképpen mekkora a kár?
Alcím: Vita a MOSZ-szal
- Az eltérésnek legalább két alapvető oka lehet. A közzétett adatok becsléseken alapulnak, s ezzel nyilvánvalóan együtt jár a pontatlanság. A másik ok, hogy az időbeli eltolódás miatt is kisebb vagy nagyobb lehet a kár nagysága. Amikor a kormány napirendre tűzte az aszály hatásait, a szeptember eleji adatok álltak a rendelkezésre. Ezek szerint a kár 30-35 milliárd forintra becsülhető, ami a növénytermelés érétékének mintegy 20-25 százaléka. - A minisztérium és a MOSZ között vita volt abban is, hogy az érdekképviselet azt állította: a kormány nem foglalkozik az aszály miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdaságokkal. Igaz ez? - Sérelmesnek találtuk a MOSZ vádjait, mert jogtalanok és igazságtalanok. Az érdekképviselet vezetői is tudták, hogy készül az előterjesztés az aszály gazdasági hatásairól és a teendő intézkedésekről. S az is nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy a tárcák között is egyeztetni kell a megoldási javaslatokat, módszereket, s mindezek időigényesek. A MOSZ persze kellemesebb helyzetben van, mert érdekképviseletként ellenzéki szerepből birálhatja a kormány és a minisztérium magatartását. Az alapállás azonban éppen a nehéz helyzet miatt csak az lehet, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért küzdjünk. (folyt.)
1990. szeptember 14., péntek 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aszálykárosultak 2.
|
Minden más módszer csak az országnak és az ágazatnak lesz rossz.
- A Magyar Agrárkamara sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy feltétlenül szükség van az aszálykárt szenvedett gazdaságoknak a segítségre, de az ne egyedi beavatkozásokkal járjon együtt, hanem a tényleges kárral arányos legyen a támogatás.
Alcím: A segítség mértéke
- A minisztérium egyetért a kamara álláspontjával, szét kell választani az aszály és a gyenge gazdálkodás következményeit. A kormány az aszálykár nélkül jövedelmezően gazdálkodó nagyüzemeknek nyújt segítséget, hogy a természeti csapást több év alatt ellensúlyozhassák, s munkájuk ne szenvedjen törést. Ez a segítség azonban nem jelenthet veszteségtérítést az évek óta alacsony hatékonysággal működők számára. Éppen ezért a központi segítségnyújtás szempontjából azok a termelők minősülnek aszálykárosnak, akiknél a növénytermelés hozamainak értéke - összehasonlító árakon számolva - az előző három év átlagánál 15 százalékkal kevesebb. - Ilyen gazdaság lesz szép számmal. Miként ellensúlyozzák a takarmányhiányt? Lesz-e elegendő vetőmag? - E kérdések izgatják leginkább a szakembereket. - A felmérések szerint kukoricából 2-2 és fél millió tonnával kevesebb terem a vártnál. A kormány már jóváhagyta a takarmányimportot, s a minisztérium megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A kiesés miatt félmillió tonna takarmányozási, s százezer tonna ipari feldolgozási céllal importálunk kukoricát. Szakembereink kidolgozták az egyes takarmányfélék helyettesítésének lehetőségeit is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az import és a takarmányozás a lehető legolcsóbb legyen. Így például sor kerülhet a búza feletetésére is. Az aszály sújtotta a vetőmagot termő földeket is, a jövő év megalapozásához feltétlenül szükséges hibridkukorica vetőmagot importból szerezzük be. - A mezőgazdasági nagyüzemeknek megközelítően fele eddig is fizetési nehézségekkel küszködött, amit az aszály most még tetéz is. Pénz nélkül viszont nem lehet műtrágyát, vetőmagot vásárolni, így veszélybe kerülhet a jövő évi termelés. Hogyan segít a kormány a pénzügyi szakadék áthidalásán?
Alcím: Tizenegy milliárdos célhitel
- A segítség többirányú lesz, hiszen országos érdek, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos legyen, az élelmiszer-ellátás ne csorbuljon. (folyt.)
1990. szeptember 14., péntek 11:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aszálykárosultak 3.
|
A teljesség igénye nélkül, a fontosabb pénzügyi támogatások a következők: a pénzügyminiszter felfüggeszti, s differenciált mérlegelés alapján részben vagy egészben elengedi a károsodott nagyüzemek földadóját, s a magántermelők földhasználati adóját. A kormány felhatalmazta a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, hogy a kifizetetlen társadalombiztosítási járulék két százalékos büntető kamatát elengedheti. A kormány ugyancsak jóváhagyta, hogy az őszi mezőgazdasági munkákhoz 10 milliárd forint célhitelt kapnak a termelők. A kamatok nagysága jelentősen meghaladja a termelés jövedelmezőségét, ezért az őszi munkák fedezetére szolgáló hitelek kamataira kedvezményt, állami támogatást kapnak a gazdálkodók. Tervezzük, hogy az aszály miatt veszteséges gazdaságokat gyorsított szanálási eljárással rendezzük, de az ehhez szükséges költségvetési forrásokat fel kell tárni. Minezek meggyőzően mutatják, hogy a kormány átfogóan, a minisztérium naprakészen foglalkozik a bajba jutott mezőgazdasági termelőkkel. Ez nem is lehet másként, hiszen az esetleges élelmiszerhiány a belpolitikai helyzet biztonságát veszélyeztetné, ami egyetlen magyar állampolgárnak sem lehet az érdeke. (MTI-Press) V. Farkas József
1990. szeptember 14., péntek 11:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|