 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Esztergomi Érseki Főhatóság közleménye Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozataláról
"Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozatala volt az egyik fő témája a Mindszenty Alapítvány őszi rendes ülésének, melyet 1990. október 1-én tartott Mariazellben. Az Alapítvány elnökének, Habsburg Rudolfnak a meghívására részt vett az ülésen dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. "
SZER, Magyar híradó:
Magyar antiszemitizmus?
"Mint ismeretes, a neves és mindenki által tisztelt költő a Hitel
18. számában a magyarság és zsidóság viszonyáról írva úgy itélte,
hogy "a Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a
vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszünt".
Csoóri fordított asszimilációs törekvést érez, mely szerint a
szabadelvű magyar zsidóság kívánná stílusban és gondolatilag
asszimilálni a magyarságot.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szabad György fogadta az Európai Parlament elnökét
|
1990. szeptember 17., hétfő - Az Európai Parlament elnökét
hétfőn a Parlament delegációs termében fogadta Szabad György, a
magyar országgyűlés elnöke. Szabad György Enrique Baron Crespo
látogatását nagy fontosságú eseménynek nevezte az ország és a
parlament történetében. Magyarországi tárgyalásai azt jelzik, hogy
Magyarország függetlenségének helyreállítása, demokratikus
törekvései, az Európai Közösséghez való csatlakozásának szándéka
komoly támogatásra talált.
A hazai demokratikus erők azt szeretnék, hogy a demokrácia ne
vendég legyen nálunk, hanem végre meggyökerezhessen - mondotta
ezután Szabad György, majd részletesen szólt a politikai átmenet
kérdéseiről, az új parlament kialakulásáról, törvényalkotó
munkájáról. Az ország fontos törekvésének nevezte, hogy részesei
legyünk az Európa Tanácsnak, társulni tudjunk az Európai Közösség
intézményeihez. Azt kell elérnünk, hogy Európa ne csak a történeti
jog, ne csak a mi teljesítményünk alapján, hanem saját érdekei
szerint is úgy ítélje: visszafogadhat soraiba. Szabad György az
egész kontinens újraeuropaizálása mellett érvelt, mert - mint
mondta: Magyarország is is csak akkor tekintheti biztosítottnak
szabad létét, ha tőle nemcsak nyugatra, hanem a többi irányban is
Európa lesz. A szabadság és a demokrácia oszthatatlansága
megkívánja, hogy a demokraták és a szabadon élni akarók a
szomszédságban is e jogok érvényesülését lássák.
Az Európai Parlament elnöke válaszában arról szólt, hogy az első
pillanattól támogatták Magyarország, illetve a többi kelet-európai
ország kérését: a demokratikus folyamat kiépülésével az Európa
Tanács tagjai sorába fogadják őket. Fontos feladatnak nevezte a
közös gazdasági övezet létrehozását, majd a következő lépés, a
monetáris unió kialakítását. Antall József brüsszeli felszólalását
rendkívül reálisnak minősítette. A magyar miniszterelnök az Európa
Tanács parlamenti közgyűlésén arról szólt, hogy talán a 90-es évek
közepén kérheti Magyarország felvételét a közösség tagjai sorába. Az
Európai Parlament elnöke ezúttal is arra figyelmeztetett, hogy a
felvétel hosszú ideig tart, a kérelmezőknek türelmesnek kell
lenniük. Az Európai Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó
bizottságának jelentésében foglalt társult tagságra vonatkozó
szerződést a Parlament elnöke érdekes, megvalósítható formának
nevezte. (MTI)
1990. szeptember 17., hétfő 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|