|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Esztergomi Érseki Főhatóság közleménye Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozataláról
"Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozatala volt az egyik fő témája a Mindszenty Alapítvány őszi rendes ülésének, melyet 1990. október 1-én tartott Mariazellben. Az Alapítvány elnökének, Habsburg Rudolfnak a meghívására részt vett az ülésen dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. "
SZER, Magyar híradó:
Magyar antiszemitizmus?
"Mint ismeretes, a neves és mindenki által tisztelt költő a Hitel
18. számában a magyarság és zsidóság viszonyáról írva úgy itélte,
hogy "a Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a
vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszünt".
Csoóri fordított asszimilációs törekvést érez, mely szerint a
szabadelvű magyar zsidóság kívánná stílusban és gondolatilag
asszimilálni a magyarságot.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Európa Tanács - államtitkári nyilatkozat (1.rész)
|
Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. szeptember 10. hétfő (MTI-TUD) - Az Európa
Tanács politikai bizottsága hétfőn Varsóban tartott ülésén
egyhangúlag úgy döntött: javasolja a miniszteri bizottságnak, hogy
következő ülésén hívja meg Magyarországot az Európa Tanácsba, és az
Európai Parlamentben hét helyet biztosítson hazánknak.
Katona Tamás, a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a tanácskozáson résztvevő magyar delegációt vezette, e fontos esemény után nyilatkozott az MTI varsói tudósítójának. A következőket mondotta:
- Mielőtt a magyar felvétel kérdése szóba került volna, a politikai bizottság tanácskozásán a lengyel felvételi kérelmet tárgyalták meg. Délelőtt a lengyel parlament két házának marsallja tartott tájékoztatást, valamint Skubiszewski külügyminiszter. Utána hallgattuk meg a lengyel felvételt ajánló angol konzervatív képviselőnek: Sir Geoffrey Finsbergnek a felvételi javaslatát. Világos volt, hogy Lengyelország felvételének egyetlen igen komoly akadálya van. Senki nem vonta kétségbe Lengyelország úttörő szerepét a demokratizálásban, sem a lengyel kormány tisztességes szándékait - az előfeltételeket azonban még nem teljesítették hiánytalanul: az emberi jogok chartáját nem írták még alá, és nem tartották szabad, többpártrendszerű választásokat. Igy a javaslat hosszú vita után az volt, hogy a bizottság javasolja a miniszterek bizottságának hogy Lengyelországot következő ülésen vegye fel tagjai közé. Ez a felvétel azonban a gyakorlatban csak akkor válik érvényessé, amikor Lengyelországban megtörténtek a szabad, általános választások. Gyakorlatilag Lengyelország tag - azonban tagsági jogaival feltehetően csak a jövő márciusi általános választások után élhet.
(folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország-Európa Tanács - államtitkári nyilatkozat (2.rész)
|
Ezután - folytatta Katona Tamás - mi magyarok kerültünk sorra. Mindenekelőtt arról szóltam, hogy - úgy látszik - ennek a régiónak ezer évenként ugyanazok a problémái. Körülbelül ezer évvel ezelőtt három önálló királyság jött létre: Lengyelország, Csehország, Magyarország. Mindháromnak élet-halál kérdése volt, hogy megmarad-e Európában, vagy eltűnik a térképről. És ahhoz, hogy megmaradjon, teljesíteni kellett az Európa által előírt követelményeket. Fel kellett venni az európai szokásokat - ami akkor azt jelentette, hogy a keresztény hitet. És lám: a három országban a nomád törzsek letelepedtek, és alkalmazkodtak Európához, megtanulták, amit korábban nem ismertek: a szülőföldnek, a szülőfalunak, a szülővárosnak a szeretetét.
Létrejött egy új érzés, amelyet korábban szintén nem ismertek: ehhez a jó öreg kontinenshez, Európához való tartozásnak az érzése. Ez olyan erősen élt bennünk, hogy - lelkileg - Magyarország a török megszállás százötven esztendeje alatt sem szakadt el Európától. Az ország mindig Nyugat felé vetette a szemét, mindig a nyugati szokásokat óhajtotta követni, és mindvégig fel akart zárkózni Európához. És ugyanez volt a helyzet a többévtizedes kommunista uralom alatt is. Ezek a megszállások, ezek az uralmak - sajnos - rettenetes gazdasági elmaradottságot jelentettek mindig, és ezért van az ország pillanatnyilag oly nehéz helyzetben gazdaságilag.
Megint egyszer egy halálugrásra kell vállalkozni: a felzárkózásra Európához. Politikailag ezt megtettük - ez volt a legkönnyebb. Gazdaságilag már jóval nehezebb, és morálisan és szellemileg, hiszen nekünk, ha Európa tagjai akarunk lenni, akkor például ismernünk kell az európai régióban szokásos nyelveket, számos olyan emberre van szükségünk, akiket elküldhetünk példának okáért a különböző európai szervezetekbe munkatársainkként. Olyan embereket kell találnunk, akik megfelelően tudják az országot az Európai Parlamentben képviselni. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 21:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Európa Tanács- államtitkári nyilatkozat (3.rész)
|
Elmondhattam azt, hogy most, ezer esztendő után ez a régió itt áll Európa küszöbén, és az újrafelvételét kéri, és hogy nekünk az az előnyünk is megvan, hogy mi hajlandók, képesek és készek vagyunk megtenni mindent, ami ehhez a felvételhez szükséges. Ezt követően javasolták a miniszteri bizottságnak, hogy következő ülésen hívja meg Magyarországot az Európa Tanácsba, és az Európai Parlametben hét helyet biztosítson számára.+++
1990. szeptember 10., hétfő 21:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|