Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 02.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Esztergomi Érseki Főhatóság közleménye Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozataláról

"Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozatala volt az egyik fő témája a Mindszenty Alapítvány őszi rendes ülésének, melyet 1990. október 1-én tartott Mariazellben. Az Alapítvány elnökének, Habsburg Rudolfnak a meghívására részt vett az ülésen dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. "
SZER, Magyar híradó:

Magyar antiszemitizmus?

"Mint ismeretes, a neves és mindenki által tisztelt költő a Hitel 18. számában a magyarság és zsidóság viszonyáról írva úgy itélte, hogy "a Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszünt". Csoóri fordított asszimilációs törekvést érez, mely szerint a szabadelvű magyar zsidóság kívánná stílusban és gondolatilag asszimilálni a magyarságot. "

Magyarország-Európa Tanács - államtitkári nyilatkozat (1.rész)

Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. szeptember 10. hétfő (MTI-TUD) - Az Európa Tanács politikai bizottsága hétfőn Varsóban tartott ülésén egyhangúlag úgy döntött: javasolja a miniszteri bizottságnak, hogy következő ülésén hívja meg Magyarországot az Európa Tanácsba, és az Európai Parlamentben hét helyet biztosítson hazánknak.


Katona Tamás, a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a
tanácskozáson résztvevő magyar delegációt vezette, e fontos esemény
után nyilatkozott az MTI varsói tudósítójának. A következőket
mondotta:

    - Mielőtt a magyar felvétel kérdése szóba került volna, a
politikai bizottság tanácskozásán a lengyel felvételi kérelmet
tárgyalták meg. Délelőtt a lengyel parlament két házának marsallja
tartott tájékoztatást, valamint Skubiszewski külügyminiszter. Utána
hallgattuk meg a lengyel felvételt ajánló angol konzervatív
képviselőnek: Sir Geoffrey Finsbergnek a felvételi javaslatát.
Világos volt, hogy Lengyelország felvételének egyetlen igen komoly
akadálya van. Senki nem vonta kétségbe Lengyelország úttörő szerepét
a demokratizálásban, sem a lengyel kormány tisztességes szándékait -
az előfeltételeket azonban még nem teljesítették hiánytalanul: az
emberi jogok chartáját nem írták még alá, és nem tartották szabad,
többpártrendszerű választásokat. Igy a javaslat hosszú vita után az
volt, hogy a bizottság javasolja a miniszterek bizottságának hogy
Lengyelországot következő ülésen vegye fel tagjai közé. Ez a
felvétel azonban a gyakorlatban csak akkor válik érvényessé, amikor
Lengyelországban megtörténtek a szabad, általános választások.
Gyakorlatilag Lengyelország tag - azonban tagsági jogaival
feltehetően csak a jövő márciusi általános választások után élhet.

(folyt.)



1990. szeptember 10., hétfő 21:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyarország-Európa Tanács - államtitkári nyilatkozat (2.rész)


Ezután - folytatta Katona Tamás - mi magyarok kerültünk sorra.
Mindenekelőtt arról szóltam, hogy - úgy látszik - ennek a régiónak
ezer évenként ugyanazok a problémái. Körülbelül ezer évvel ezelőtt
három önálló királyság jött létre: Lengyelország, Csehország,
Magyarország. Mindháromnak élet-halál kérdése volt, hogy megmarad-e
Európában, vagy eltűnik a térképről. És ahhoz, hogy megmaradjon,
teljesíteni kellett az Európa által előírt követelményeket. Fel
kellett venni az európai szokásokat - ami akkor azt jelentette, hogy
a keresztény hitet. És lám: a három országban a nomád törzsek
letelepedtek, és alkalmazkodtak Európához, megtanulták, amit
korábban nem ismertek: a szülőföldnek, a szülőfalunak, a
szülővárosnak a szeretetét.

    Létrejött egy új érzés, amelyet korábban szintén nem ismertek:
ehhez a jó öreg kontinenshez, Európához való tartozásnak az érzése.
Ez olyan erősen élt bennünk, hogy - lelkileg - Magyarország a török
megszállás százötven esztendeje alatt sem szakadt el Európától. Az
ország mindig Nyugat felé vetette a szemét, mindig a nyugati
szokásokat óhajtotta követni, és mindvégig fel akart zárkózni
Európához. És ugyanez volt a helyzet a többévtizedes kommunista
uralom alatt is. Ezek a megszállások, ezek az uralmak - sajnos -
rettenetes gazdasági elmaradottságot jelentettek mindig, és ezért
van az ország pillanatnyilag oly nehéz helyzetben gazdaságilag.

    Megint egyszer egy halálugrásra kell vállalkozni: a
felzárkózásra Európához. Politikailag ezt megtettük - ez volt a
legkönnyebb. Gazdaságilag már jóval nehezebb, és morálisan és
szellemileg, hiszen nekünk, ha Európa tagjai akarunk lenni, akkor
például ismernünk kell az európai régióban szokásos nyelveket,
számos olyan emberre van szükségünk, akiket elküldhetünk példának
okáért a különböző európai szervezetekbe munkatársainkként. Olyan
embereket kell találnunk, akik megfelelően tudják az országot az
Európai Parlamentben képviselni. (folyt.)



1990. szeptember 10., hétfő 21:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyarország - Európa Tanács- államtitkári nyilatkozat (3.rész)


Elmondhattam azt, hogy most, ezer esztendő után ez a régió itt
áll Európa küszöbén, és az újrafelvételét kéri, és hogy nekünk az az
előnyünk is megvan, hogy mi hajlandók, képesek és készek vagyunk
megtenni mindent, ami ehhez a felvételhez szükséges. Ezt követően
javasolták a miniszteri bizottságnak, hogy következő ülésen hívja
meg Magyarországot az Európa Tanácsba, és az Európai Parlametben hét
helyet biztosítson számára.+++



1990. szeptember 10., hétfő 21:27


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD