|
|
|
|
Kelet-ázsiai változások (1.rész)
|
Tokió, 1990. október 1. hétfő 1. (MTI-Panoráma) - Nem lepte
meg különösen a koreai eseményeket követő megfigyelőket, hogy
létrejön Moszkva és Szöul diplomáciai kapcsolata, hiszen arra már
hónapokkal ezelőtt számítani lehetett. A nyilatkozat azonban
Észak-Korea Japánhoz való közeledéséről még a szakembereknek is
újdonságot jelentett. Sokáig tartotta magát a vélemény, hogy az
ázsiai enyhülési folyamat nem mérhető európai léptékkel, - a
Phenjan-Tokió közeledés bizonyára sokakat e vélemény átértékelése
késztet.
Új politikai tájkép körvonalai bontakoznak ki Ázsiában, mégha ennek kontúrjai az európainál sokkal elmosódottabbak is. Idővel Kelet-Ázsiában is a múlté lehet az ellenségeskedés, a koreiai félszigeten is megszünhet hosszan tartó megosztottsága - ennek a folyamatnak mindkét megállapodás fontos ösztönzője lehet.
Szöul és Moszkva vasárnap állapodott meg arról, hogy a teljes egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján építi majd kapcsolatait, kölcsönösen nagykövetségeket nyit, egyszóval mindent úgy tesz, ahogyan azt a diplomácia viszonyban lévő országok kapcsolatait rendező konvenció előírja. Dél-Korea létezését végleg elismerte ezzel a Szovjentunió, vagyis Szöul ádáz ellensége. Egy nappal a new yorki bejentés előtt viszont Phenjannak is ,, sikerült megkörnyékeznie,, Japánt, e szerint tehát Japán Észak-Koreát fogja idővel elismerni. Mondhatni Tokiót sem fűzték éppen baráti szálak az övéjétől teljesen eltérő ideológiát valló, eltérő társadalmi rendszert fenntarto phenjani rezsimhez.
Változóban van tehát az a hidegháborús időkben teljesen megszokott logika, amely szerint mindkét nagyhatalom, a Szovjentunió és Japán is csak szövetségeseivel állt szóba. Az igazsághoz tartozik persze, hogy Szöul már a hetvenes évek közepétől javasolta, ismerjék el ,, keresztbe,, egymást az említett országok Ázsiában, vagyis azt vetette föl, ami most megtörtént. Észak-Korea volt ennek a kölcsönös elismerésnek legfőbb akadályozója azzal, hogy szerinte a diploamáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával csak a koreiai félsziget megosztottságát erősíteni. Kim Ir Szen országát nem érintette meg a kelet-európai változások szele és egészen mostanáig ellent is állt a nyitásra ösztökélő külföldi bátorításoknak. Egészen mostanáig, mert a tavaly júniusi san franciscoi Gorbacsov-Ro te Vu találkozó óta az ügyeket Phenjanban sem szemlélik úgy mint korábban. (folyt)
1990. október 1., hétfő 15:02
|
Vissza »
|
|
Kelet-ázsiai változasok (2.rész)
|
Eleinte még akárcsak Magyarországot, a Szovjetuniót is árulással vádoltak Phenjanban, de aztán nem tehetett mast a vezetés: levonta az elkerülhetetlen következtetéseket. Hogy az ország teljes elszigeteltségét elkerülje, fordulatra szánta el magát: nyitott déli szomszédja és az ázsiai nagyhatalaom, Japán irányába.
Szeptember elején Kim Ir Szen elküldte miniszterelnökét Szöulba tárgyalni, ami olyan hirtelen született döntés lehetett, hogy Szöulban sokáig csak a szokásos propagandafogasnak tekintették az északi kormányküldöttség menesztését. A múlt héten pedig szinte minden komolyabb előkészítés nélkül - titokban tartott pekingi találkozókon - állapodtak meg japán vezető pártjaiból álló küldöttség látogatásában. A közös nyilatkozatban Észak-Korea kifejezésre juttatta, hogy hajlandó kormányközi megbeszéléseket kezdeni és a diplomáciai kapcsolatokat mihamarabb felvenni Tokióval. Az észak-déli megbeszélésekkel, és az Észak-Korea-Japán közti kapcsoaltfelvétellel is jelezte Phenjan: feladja az egy Korea létezéséről szóló politikai rögeszmét - értékelik szöuli megfigyelők.
Dél-Koreában ugyannakkor úgy látják, távolról sem egyszerű a világnak ezen a részén a kisebb országok és a nagyobb hatalmak játszmája. A Szöul-Moszkva közötti viszony javítása - mint mondják- kétségtelenül lendít majd a két Korea közti kapcsolatokon, de kifejezésre juttatja azt is, hogy a Szovjentunió befolyásra akar szert tenni mindkét Koreában. Sevardnadze kijelentését idézik ennek alátamasztására a kommentárok, a szovjet külügyminiszter Észak- és Dél-Koreához fűződő ,,kiegyenlített,, kapcsolatokról beszélt a megállapodás aláírásakor, vagyis arról, hogy Moszkva érdekelt a gazdasági együttműködés felfuttatásában a Déllel, Északkal pedig katonai, politkikai szövetségének megőrzésében. A szovjet ,,hátsó,, szándékok között említik Szöulban azt is, hogy Moszkva félszemmel Japánra tekint akkor, amikor a Dél-Koreával javítja kapcsolatait. Tudják Moszkvában, hogy Tokió nem szívesen marad le Szöul mögött a beruházásokban, pénzügyi együtműködésben. Japán a szigetvita megoldatlansága miatt nem akarta eddig teljessé tenni a Szovjetnióhoz fűződő kapcsolatait - most esetleg Szöul nyomdokain fog haladni. Vannak erre utaló jelek: Japán a minap hagyott jóvá mintegy 30 millió dolláros hitelt a Szovjentuiónak és nem zárkózott el Észak-Korea közeledésétől sem. Hirtelen megkezdődött tehát Ázsiában is a falak lebontása, ami ha nem is hoz olyan gyors fordulatokat mint Európában,- idővel azért egy országban legalábbis előidézhet rendszerváltást. +++
Marton János (Tokio) MTI-Panoráma
1990. október 1., hétfő 15:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|