|
|
|
|
Kelet-ázsiai változások (1.rész)
|
Tokió, 1990. október 1. hétfő 1. (MTI-Panoráma) - Nem lepte
meg különösen a koreai eseményeket követő megfigyelőket, hogy
létrejön Moszkva és Szöul diplomáciai kapcsolata, hiszen arra már
hónapokkal ezelőtt számítani lehetett. A nyilatkozat azonban
Észak-Korea Japánhoz való közeledéséről még a szakembereknek is
újdonságot jelentett. Sokáig tartotta magát a vélemény, hogy az
ázsiai enyhülési folyamat nem mérhető európai léptékkel, - a
Phenjan-Tokió közeledés bizonyára sokakat e vélemény átértékelése
késztet.
Új politikai tájkép körvonalai bontakoznak ki Ázsiában, mégha ennek kontúrjai az európainál sokkal elmosódottabbak is. Idővel Kelet-Ázsiában is a múlté lehet az ellenségeskedés, a koreiai félszigeten is megszünhet hosszan tartó megosztottsága - ennek a folyamatnak mindkét megállapodás fontos ösztönzője lehet.
Szöul és Moszkva vasárnap állapodott meg arról, hogy a teljes egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján építi majd kapcsolatait, kölcsönösen nagykövetségeket nyit, egyszóval mindent úgy tesz, ahogyan azt a diplomácia viszonyban lévő országok kapcsolatait rendező konvenció előírja. Dél-Korea létezését végleg elismerte ezzel a Szovjentunió, vagyis Szöul ádáz ellensége. Egy nappal a new yorki bejentés előtt viszont Phenjannak is ,, sikerült megkörnyékeznie,, Japánt, e szerint tehát Japán Észak-Koreát fogja idővel elismerni. Mondhatni Tokiót sem fűzték éppen baráti szálak az övéjétől teljesen eltérő ideológiát valló, eltérő társadalmi rendszert fenntarto phenjani rezsimhez.
Változóban van tehát az a hidegháborús időkben teljesen megszokott logika, amely szerint mindkét nagyhatalom, a Szovjentunió és Japán is csak szövetségeseivel állt szóba. Az igazsághoz tartozik persze, hogy Szöul már a hetvenes évek közepétől javasolta, ismerjék el ,, keresztbe,, egymást az említett országok Ázsiában, vagyis azt vetette föl, ami most megtörtént. Észak-Korea volt ennek a kölcsönös elismerésnek legfőbb akadályozója azzal, hogy szerinte a diploamáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával csak a koreiai félsziget megosztottságát erősíteni. Kim Ir Szen országát nem érintette meg a kelet-európai változások szele és egészen mostanáig ellent is állt a nyitásra ösztökélő külföldi bátorításoknak. Egészen mostanáig, mert a tavaly júniusi san franciscoi Gorbacsov-Ro te Vu találkozó óta az ügyeket Phenjanban sem szemlélik úgy mint korábban. (folyt)
1990. október 1., hétfő 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|