 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Európa Tanács - jelentés Magyarországról (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Strasbourg, 1990. szeptember 30. vasárnap (MTI-tud)
- Egyértelműen támogatja Magyarország felvételi kérelmét, ugyanakkor
több helyen is kritikai megjegyzéseket is tesz Peter Schieder
osztrák szocialistapárti képviselő abban a terjedelmes és
enciklopédikus igényű jelentésben, amelyet az Európa Tanács
parlamenti közgyűlésének keddi magyar vitájához készített.
Mint ismeretes, a közgyűlés kedden délelőtt foglal állást
Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s
a 23 parlamenti demokráciát tömörítő európai szervezet miniszteri
bizottsága ezt követően november 6-ikai római ülésén dönt a
felvételről. A keddi vitán beszédet mond Antall József
miniszterelnök, aki külön ebből az alkalomból látogat el az elzászi
városba, az Európa Tanács székhelyére.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének dokumentumaként
körözött Schieder-jelentés már első mondatában kiemeli, hogy
Magyarország az első ,,a keleti tömb,, országai közül, amely
csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Amikor véleményt formál erről
a kérésről, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Tanács
alapszabályának arra az előírására összpontosít, hogy minden
ET-tagállamnak el kell fogadnia a törvényesség uralmának elvét és
azt, hogy a fennhatósága alatt álló minden személy számára
biztosítani kell az emberi és az alapvető szabadságjogokat.
Tekintettel arra, hogy Magyarország az első a
,,posztkommunista,, jelöltek közül, a terjedelmes (mintegy 90 gépelt
oldalnyi) jelentés készítője nemcsak Magyarország jelenkori
történelmi fejlődésével foglalkozik, hanem múltjával is,
visszautalva 1100 éves történelmére, a török uralomra, térképpel
illusztrálja Trianont, ugyanakkor utal arra is, hogy a Trianon
előtti Magyarországon nem volt abszolút többsége a magyaroknak. A
történelmi rész behatóan tárgyalja a második világháború utáni
eseményeket, az 1956-os felkelést, a demokratikus mozgalmak
kialakulását a hetvenes években, s részletesen elemzi a választások
után kialakult politikai és gazdasági helyzetet. (folyt.)
1990. szeptember 30., vasárnap 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|