|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért, Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet, amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők - ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|