|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
Határtalan környezetvédelem 1. rész
|
1990 szeptember 5. (MTI-Panoráma) - Nem túlságosan eredeti
az a gondolat, hogy a környezet károsítása, a levegő vagy a vízek
szennyezése, a földben a mérgező anyagok hatására lejátszódó
folyamatok aligha ismerik a mesterséges országhatárokat.
Körzetekben, régiókban már érdemesebb gondolkodni, de a
legelőrelátóbbak még ennél is nagyobb dimenziókat próbálnak
áttekinteni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a látszatra csakis
Közép- és Kelet-Európát érintő környezetvédelmi központ
felállításának gondolata a tengerentúlról érkezett vendégtől
száramzik: Bush eln0k tavalyi budapesti látogatásán vetette fel az
ötletet, majd támogatta meg egészen konkrét pénzügyi segítséggel.
Bush elgondolása most valósággá válik. S bár kétségtelen, hogy az óbudai székhelyű központ, amelynek alapító tagja az Egyesült Államok mellett Magyarország és az EK Bizottsága, hatáskörét tekintve valóban ebben a közép-kelet-európainak nevezett régióban fejti ki tevékenységét, ám a támogatók között olyan országok is találhatóak, mint a nem éppen közeli Kanada vagy Ausztrália. Az alapító okmányt aláírók köre az utolsó pillanatig bizonytalan, mert az eredeti felhívás a központ megnyitásának napját szeptember 6-ában jelöli meg meg határidőnek. Deh természetesen ez a kör csak bővülhet, az OECD valamennyi - 24 - tagországából. Ők mindannyian pontosan ismerik a tervet és időben megkapták a felhívást a csatlakozásra.
A budapesti megnyitó már önmagában is érdekes találkozásokra nyújt lehetőséget. Hiszen, ha van sokszínű mozgalom, akkor ez a környezetvédőké, akik a legkülönfélébb pártok valamelyik csoportosulásában megtalálhatóak. Az ő ténykedésük elősegítése egyebek között az egyik célja ennek a maga nemében egyedülálló, gazdálkodásában is önálló, kormányoktól, nemzetközi szervezetektől egyaránt független regionális központnak. A döntéseket 15 tagú igazgatótanács hozza. Ennek tagjai sorába a legnagyobb képviseletet (3-3 tagot) a három alapító delegálja, de ott lesznek a régió országainak szakemberei is. Az összetétel rotációs alapon változik.
A központ nem kezdeményez lépéseket, ám mindenki kérésére összegyüjt és rendelkezésre bocsát a környezetvédelem bármely területét átfogó adatokat. Feladata ennyi, nem több. A központ - mellesleg csak 15 - állandó munkatársának közömbös, hogy mire használják megbízói a kért tanulmányokat. Az alapfunkciák között nem kevésbé fontos az oktatás megszervezése, a problémák összegyűjtése, rendszerezése, s a környezetvédelem iránt érdeklődő intézmények, állami vagy magánkezdeményezések támogatása.(folyt)
1990. szeptember 4., kedd 17:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|