|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka (1. rész)
|
1990. február 22., csütörtök - Várhatóan néhány héten belül
aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges
formában szabályozza a hazánk területén tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI
munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport
parancsnoka, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet
csapatok ügyeiben illetékes kormánymegbízott. Elöljáróban
hangsúlyozta: a csapatkivonásról szóló döntés nem érte váratlanul a
szovjet katonai vezetést, hiszen a moszkvai kormány 1985. óta, az
újszerű politikai gondolkodásmód elemei között foglakozott a
külföldön tartózkodó katonai erők csökkentésével is. E vonatkozásban
igen jelentős lépés volt a szovjet kormánynak 1988-ban hozott
döntése a szovjet fegyveres erők jelentős, egyoldalú csökkentéséről.
E határozatnak megfelelően 1989-ben 22 egységet vontak ki
Magyarországról, közöttük a 13. harckocsi hadosztályt, több mint
tízezer katonát, jelentős mennyiségű technikai eszközt és
fegyverzetet.
A szovjet csapatok teljes kivonásával foglalkozó magyar-szovjet tárgyalásokon a problémák széles körét kell megvitatni, amelyek többek között érintik a csapatkivonás szakaszait és időpontjait, a vagyoni és jogi problémák megoldását. Az e kérdéseket szabályozó egyezmény tervezete már elkészült, és befejezéséhez közeledik a csapatkivonások és az anyagi-műszaki eszközök elszállítására vonatkozó pontos időrend kidolgozása. Az első szakaszban a Déli Hadseregcsoport harci erejének alapját képező egységeket vonják ki, vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket és más csapatokat. A második szakaszban következnek a többi csapatok, valamint az anyagi és műszaki eszközök. A debreceni városi tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konkrét határidőt szabtak a város közelében, a repülőtéren állomásozó szovjet repülőegység kivonásáról, amelyet május végére befejeznek.
A vezérezredes szólt arról is, hogy nem feledkezhetnek meg az emberi tényezőről sem, arról, hogy számos tiszt és tiszthelyettes gyermeke most fejezi be iskolai tanulmányait, s a hivatásos katonák többségének, több mint 11 ezernek a Szovjetunió területén nincs lakása. Az egységek hazatérésük utáni új elhelyezési körleteiben most folyik a lakóházak és más objektumok építése, amit a kivonás ütemtervének összeállításakor szintén figyelembe kell venni. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 15:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|