Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 30.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

A kormány gazdasági programjáról

" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a szövegbe. Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk. Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány halmozódott fel. A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy etatista és egy liberális. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja Rabár Ferenc pénzügyminiszter. A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül. "

Kornai két arca


---------------


München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény
István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé
elemzést Kornai János a Valóság januári számában.
Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi
liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos
fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest
teret engedtek a formális és az informális magánszektornak.
Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor
domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a
központosított bürokráciát.

    Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában
másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is
reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban
rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy
nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után
Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.

    Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos
röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci
szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a
Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt
írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző
tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról
igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a
két évtizedes reformkorszaktól örökölt.

    A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a
reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek
végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és
kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek
megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)



1990. február 18., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Reformkommunizmus - 1. folyt.


Nem valósultak meg a hivatalosan közzétett programok sem. Sőt -
idézem - az eltérések az eredeti céloktól néha oly nagyok voltak,
hogy az eredmény még csak nem is hasonlított a kiinduló
elgondolásokhoz. Egy kínai mondást említ Kornai: átkelni a folyón,
kőről kőre lépve. Az ő felfogásában ez a mondás a reformszocialista
változások mottója.

    Nem meglepő tehát, hogy a spontán folyamatokat fontosabbnak
tartja a tervezetteknél. Kormányok reformokat indítanak el,
valamilyen célra törekedve. A cél nem valósul meg, közben azonban
mozgás létesül, amelyet a tervezők nem terveztek, nem is kívántak.
És ez a mozgás átalakító hatású.

    A magánszektorról van szó. 1954-1956-ra emlékszik vissza a
szerző, amikor maga is reformerként tevékenykedett. Ő is, a többi
reformer is az állami szektort akarta megjavítani. Ez azóta sem
sikerült. Hosszú idő után azonban létrejött egy magánszektor,
amelyet Kornai a gazdasági reform legfontosabb eredményének tart.
Elsősorban a mezőgazdaságban, de másutt is. Említi a szerző a
mezőgazdasági földek de facto reprivatizálását Kínában, a földek
magántulajdonát Jugoszláviában és Lengyelországban, a mezőgazdasági
kistermelést és a többi maszek tevékenységet Magyarországon.

    A cikk újra meg újra hangsúlyozza a folyamat spontán voltát,
valamint azt is, hogy a magánszektor terjedése súlyos akadályok
ellenére, sőt ellenséges környezetben megy végbe. A magánszektor
nehezen jut anyagokhoz, nem kap hitelt és külföldi valutát, nem
részesül törvényes védelemben, és erősen adóztatják. Az akadályok és
korlátok következtében a magánszektorban gyakorlatilag nincs
tőkefelhalmozás. A profitokat elpazarolják, és nem törekednek a
fogyasztók tartós bizalmának elnyerésére. (folyt.)



1990. február 18., vasárnap


Vissza »


- Reformkommunizmus - 2. folyt.


Változnék viszont a magántermelők és vállalkozók viselkedése, ha
eltörölnék a bürokratikus korlátokat. Idézem Kornait: ha egy
társadalom megengedi nagyszámú kistermelő jelenlétét, s engedélyezi
nekik, hogy tőkét halmozzanak fel és növekedjenek, akkor előbb vagy
utóbb meg fog jelenni a valódi tőkések csoportja.

    E tény belátásához arra kérjük az olvasót, hogy képzelje el, mi
történik akkor, ha egy szocialista gazdaságban a magántermelők
ugyanúgy hozzájutnának hitelhez, továbbá valamennyi, a termeléshez
szükséges ráfordításhoz, mint az állami tulajdonú vállalatok, mi
több, az adózási és támogatási rendszer is az utóbbiakkal azonos
módon kezelné őket. Nem kétséges, hogy a sikeresebb
magánvállalkozások felhalmozni és növekedni kezdenének.

    A cikk következő pontja a bürokrácia szívósságát tárgyalja.
Mindenekelőtt arra az ismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy a
gazdasági reform bevezetése után nem a piac lépett a bürokratikus
irányítás helyébe, hanem csupán annyi történt, hogy a közvetlen
bürokratikus irányítást a közvetett bürokratikus irányítás váltotta
fel.

    Ennél azonban tovább megy Kornai. Szerinte - ismét idézem - a
bürokrácia szívóssága is spontán, természeti velejárója a
rendszernek. A párt központi vagy politikai bizottságának nem kell
elhatároznia, hogy a reform folyamán életben tartja a lehető
legnagyobb bürokráciát. Ellenkezőleg, a bürokrácia, a csökkentésével
próbálkozó erőfeszítések ellenére is nőhet.

    Csak nagyon kevés híve, de annál több ellenfele van Kornai
szerint az állami szektor decentralizált jósreformjának. Nem bízik
tehát az ilyen irányú reformok sikerében. Az állami szektor és a
bürokratikus koordináció között spontán és éppen ezért erős
kapcsolat van. (folyt.)



1990. február 18., vasárnap


Vissza »


- Reformkommunizmus - 3. folyt.


Ugyanígy spontán, és ezért erős kapcsolat van a magánszektor és
a piaci koordináció között. Az állami szektor és a piaci koordináció
között azonban csak mesterséges kapcsolat hozható létre. Ez az
eröltetett kapcsolódás csak gyenge lehet, és a tapasztalatok is
mutatják, hogy nem működik.

    Egy harmadik út lehetőségét is tárgyalja a cikk: a szövetkezeti
és önigazgató formák közötti nem állami és nem piaci koordináció
lehetőségét. A tapasztalat azonban nem támasztja alá az e formákhoz
fűzött reményeket. Amikor a reformszocialista országokban az állami
tulajdon mellett más tulajdonformákat is megengedtek, kizárólag a
magántulajdon térnyerése volt igazán gyors.

    Választani kell tehát: akik meg akarják tartani az állami
szektor dominanciáját, azoknak a bürokratikus koordinációt is el
kell fogadniuk. Azoknak viszont, akik piaci koordinációt akarnak, el
kell fogadniuk a magánszektor radikális kiszélesítését. Idézem: a
kívánt koordinációs mechanizmus, a piac nem jön létre a megfelelő
tulajdonform, a magántulajdon fedezete nélkül. A piaci szocializmus
merő ábránd. Az állami tulajdont és a piacot együtt követelő
hangzatos jelszavak félreértést okoznak és tápot adnak hamis
várakozásoknak, amelyeket azután a félreformokkal való kísérletezés
keserű tapasztalatai bizonyosan megcáfolnak. A magánszektor
kiszélesítése felé való haladás a gazdasági haladás legfontosabb
mércéje. +++



1990. február 18., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD