 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - A népszavazás eredményét értékelte,
valamint a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve
vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet
véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt Elnöksége. A
tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség
tagja elmondta, hogy a testület ,,napirend előtt,, visszatért Kéri
Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amelyben a
képviselő a szocialista frakció megütközését kiváltó kijelentést
tett. Eszerint a Horthy-Magyarország hadserege igazságos háborút
folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség
elfogadhatatlannak ítélte e minősítést, hiszen közismert, hogy
hazánk nem honvédő háborút folytatott, s nem a Szovjetunió üzent
hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. Ha ez a háború
igazságos volt, akkor a hitleri Németország is igazságos háborút
folytatott, s az antifasiszta koalíció, az ellenállás harcosai és
mártírjai a rossz oldalon álltak - hangsúlyozták az elnökség ülésén.
Sajnálatosnak tartották, hogy az Országgyűlés elnöke szó nélkül
hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget bármiféle reagálásra.
Márpedig - a szocialista párt megítélése szerint - a parlamenti
képviselők döntő többsége nem értett egyet Kéri Kálmán véleményével.
A testület kifejezte azt a reményét, hogy külföldi partnereink az
elhangzottakból és a reagálás elmaradásából nem vonnak le az ország
számára hátrányos következtetéseket.
Ezt követően Horn Gyula pártelnök tájékoztatta az újságírókat az
ülésen elhangzottakról. Hangsúlyozta: a népszavazás kimenetele az
előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott:
a 14 százalékos részvételi arány csalódást okozott a kezdeményezést
felkarolók számára. Aláhúzta: az MSZP a jó ügy szolgálatába vetett
hittel állt az akció mellé, abból kiindúlva, hogy e bonyolult,
nehézségekkel teli átalakulási folyamatban a nép által választott
köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb tényező lehetne, mint
a csak a pártok közötti megállapodás alapján megválasztott államfő.
Megállapitotta: ezzel az álláspontjával az MSZP lényegében egyedül
maradt; az eredménytelenségben a többi parlamenti párt negativ
hozzáállása meghatározó volt, s az időpont sem volt alkalmas ilyen
horderejü vállalkozás lebonyolítására. A parlamenti pártok
döntésükkel azt fejezték ki, hogy igazából nem kiváncsiak a nép
véleményére az elnökválasztás mikéntjéről. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|