|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
Aszály
|
A márciusi nyár öröm. Jólesik a kispadon üldögélni, csukott szemmel a nap felé fordulva sütkérezni, sétáló, diskuráló fiatalokat szemlélni. A márciusi nyárban kellemes a kiskertben szőlőt, gyümölcsöt, rózsát metszeni; veteményezés közben talán még a derékfájdító hajlongás is természetesnek tűnik.
Az idei márciusi nyár azonban bánat is. A ragyogó napsütés elűzte az esőfelhőket, a szomjas földek az éltető esőt várták. Régóta nem bántak ilyen mostohán a földdel az égiek. Hetedik esztendeje tart az aszály, szikkadt földek, romló terméseredmények, gyengülő jövedelmezőség jelzi az útját.
Az aszály rekordokat döntöget. A mérések szerint a múlt év október eljesétől február végéig 104 milliméter csapadék hullott, ez a harmincéves átlagnak még a felét sem teszi ki, hiszen az 209 milliméter. Az 1983-as esztendő tele már bevonult a nagy aszályok történetébe, de akkor is ebben az időszakban több, 204 milliméter csapadék hullott.
Ezek az önmagukban is meghökkentő adatok azonban még nem jelentik a bajok kezdetét és végét. A múlt év szeptemberében, amikor az idei kalászosok magágyát készítették a gazdaságok, mindössze 22 milliméter csapadékot mértek, ez a szeptemberben szokásosnak csupán a fele. A mag tehát "porba" került, s azóta is keveset áztatta az éltető nedvesség. Most a szakemberek által fontosnak tartott érték, az úgynevezett hasznos vízkapacitás százalékában mért nedveségtartalom - magyarán a növények által felvehető víz is fele az ilyenkor megszokott értéknek. A bajokat csak tetézi, hogy a márciusi nyár hőmérséklete lényegesen magasabb volt a tavaszi átlagnál, a földek gyorsabban párologtatták el az egyébként is csekély nedvességet.
Kétségtelen, az időjárási adatok nem adnak okot a derűlátásra; de mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei mondják, a pánikra sincs ok. Nemrégiben fejezték be az ilyenkor szokásos állapotminősítéseket s ezek szerint az őszi kalászosok jól teleltek. Fejlettségük átlagos, az enyhe tél miatt szinte sehol nem pusztultak ki a vetések. (folyt.)
1990. április 12., csütörtök 13:42
|
Vissza »
|
|
Aszály 2.
|
A mostanihoz hasonló esetekre szokták mondani a parasztemberek: Isten kezében vagyunk. A fejlődő vetéseknek és a tavaszi magvaknak szükségük lenne az esőre, s kiváltképpen a májusi-júniusi hűvösebb, csapadékosabb időjárásra. Ha a május kedvez a mezőgazdaságnak, még rekordtermések is születhetnek. Ennek igazolására jó példa a múlt év, amikor szinte hetente esett, fáztak a júniusban nyaralók, s gabonából az utóbbi évek egyik legjobb termését takarították be a gazdaságok. Ellenpéldája az 1983-as esztendő; télen kevés csapadék hullott, a tavasz és a koranyár meleg volt, s megtizedelődött a termés is. Mindezekből következik, hogy ma még nem szabad becsülni a terméseket, a szeszélyes időjárás májusban helyrehozhatja eddigi mulasztását.
Persze a jó gazda előrelátó, s nem karba tett kézzel várja az égiek segítségét, hanem a földön is mindent megtesz az időjárási hiányosságok pótlására. Igaz, nem nagy a ráhatás, de annál több a teendője. Régi szabály, hogy a jó erőben lévő földek jobban elviselik a szárazságot, így a tavaszi műtrágyázás elmaradhatatlan része lesz az ésszerű gazdálkodásnak. A szakemberek még a precíz növényvédelemre intenek. A gondos gyomirtás kétszeresen is jótékony hatású, hiszen a fejlett gaz árnyékolja, elszívja a nedvességet a kultúrnövények elől.
Ilyenkor szokták hangoztatni az öntözést, ami nem szakmai tévedés, csupán szerény lehetősége a nedvességhiány pótlásának. Az öntözhető terület ugyanis csupán 300 ezer hektár, néhány százaléka a megművelt földeknek. Persze e területeken célszerű az öntözés, de a gazdaságok szakemberei ehhez nem külső buzdítást várnak, hanem olyan vízdíjakat, amelyek gazdaságossá teszik az öntözést. (MTI-Press)
ág/ V. F. J.
1990. április 12., csütörtök 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|