|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről, átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy 2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket - hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az 1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások. Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Japán bankár küldöttség Magyarországon (2. rész)
|
Akkor pedig kevesebb külső forrásra, hitelre lenne szükség. Az is csökkenti az igényeket, ha tovább gyorsul a működő tőke beáramlás, amely már az idén is számottevő mértéket ért el. Komoly remény van arra, hogy a vártnál jobban sikerül alkalmazkodni a kedvezőtlen változásokhoz, és a rubelről, dollárelszámolásra való áttérés mégsem okoz majd olyan nagymértékű veszteségeket. (MTI)
1990. november 16., péntek 14:39
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1025 sz. hírre
|
Mai mtib1025 számú, Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 3. sorában a név helyesen:
Hiraszava Szadaaki ------------------
(MTI)
1990. november 16., péntek 15:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|