 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
VMDK első kongresszusa (1.rész)
|
B.Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Ada, 1990. szeptember 29. szombat (MTI-tud.) - A bácskai
Adán a 20 ezres, túlnyomórészt magyarok lakta Tisza-parti városban
szombaton megtartotta első kongresszusát a Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége, amely hat hónappal ezelőtt történt
megalakulása óta sokszorosára növelte taglétszámát, s a jugoszláviai
politikai élet egyik befolyásos tényezőjének számít. A szervezet a
kongresszuson elfogadta a VMDK programját, összegezte a választással
kapcsolatos feladatokat. Szerbiában decemberben tartják meg a háború
utáni első szabad választást.
Ágoston András elnök beszámolójában visszatekintett a
jugoszláviai magyarság nehéz sorsára, hangsúlyozva, hogy a királyi
Jugoszlávia bár nem bánt kesztyűs kézzel a jugoszláviai magyarokkal,
mégis viszonylag jobb feltételeket biztosított, s akkor
összehasonlíthatatlanul gazdagabb volt a magyarság közösségi élete.
A magyar nemzetiség nagy problémái az ötvenes évek második felében
kezdődtek, s 1961-től kezdve rohamosan romlott a helyzet. Ebben az
időben lett nacionalistagyanússá az, aki például nem helyeselte a
magyar iskolák helyett a területi iskolákat, vagy aki visszakívánta
az egynyelvű művelődési egyesületeket. Ágoston András hangsúlyozta,
hogy az 1974-es alkotmány már katasztrófális hatással volt, mivel
,,az államiság illuzióját kergető tartományi vezetés szinte teljesen
visszaszorította a magyarság nemzeti tudatát, s börtönbüntetést
kapott az, aki például ki merte jelenteni, hogy Magyarországot
anyaországnak tartja,,.
A beszámoló mindamellett rámutatott, hogy az új vezetés
ahelyett, hogy gyógyírt hozott volna a sebekre, inkább mélységes
felháborodást keltett a magyarok körében a különböző
állásfoglalásokkal. Nem tartjuk megfelelőnek azokat a lépéseket,
amelyeket a szerb vezetés tett 1988-ig, és semmitmondónak,
általánosnak ítéljük azokat a nézeteket, amelyeket a kommunisták
utódpártja a kisebbségekkel kapcsolatban programjába iktatott.
Mindaddig, amíg nem kerül sor érdemleges állásfoglalásra a személyi
elven alapuló kisebbségi önkormányzat, a magyar iskolák, a
Magyarságkutató Intézet kérdésében, az uralkodó Szocialista Párttal
való viszonyunkat nem mondhatjuk kielégítőnek. (folyt.)
1990. szeptember 29., szombat 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|