|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Kuba - Castro-beszéd (1.rész)
|
Takács Zoltán, az MTI tudósitója jelenti:
Havanna, 1990. szeptember 29. szombat (MTI-tud) - Kubában
megvédik és megmentik a szocializmust a szocialista tábor eltűnése
után is - jelentette ki Fidel Castro államfő pénteken, Havannában. A
láthatóan jó erőben lévő, friss szellemű elnök a forradalom-védelmi
bizottságok megalakulásának 30. évfordulóján mondott háromórás
beszédet, amelyet a válsághelyzet miatt nagy várakozás előzött meg,
noha nem jelentették be előre.
A bizottságok 1960-ban, az ellenforradalom és az amerikai fenyegetés árnyékában alakultak meg. Feladatuk a kezdeti években a katonai kisegítés volt, később polgári védelmi és tömegmozgósító jellegűvé vált, de mára már az állampolgárok egymást ellenőrző szervezeteiként is szolgálnak. Jelenleg 7 millió 400 ezer tagjuk van a több mint 10 milliós lakosságból. Az intézményt megfigyelők a rendszer belső stabilizáló tényezőjeként, konzervatív támaszaként tartják számon.
Fidel Castro a kirohanásokat kerülő beszédben a kubai forradalom autentikus jellegét hangsúlyozta, annak alátámasztásaként, hogy külső segítség nélkül is kész és képes megvédeni magát. ,,Nem voltunk, nem vagyunk és soha nem leszünk csatlósok... Soha nem ismertük a csüggedést... A mi forradalmunkat mi csináltuk, a saját számlánkra, nem védte meg senki (más), nem mentette meg senki (más), csak mi magunk... Megvédjük, megmentjük, akárhányszor is kell,, - mondta.
Az elnök a kubai gazdaság jövőjét illetően a helyzet romlását jósolta a kelet-európai változások és a kuvaiti válság okozta bizonytalanság miatt. Elkerülhetetlennek minősítette, hogy az eddigi korlátozásokon túl, még radikálisabb fogyasztás- és termeléscsökkentő intézkedéseket hozzanak. A forradalomról Havanna ennek ellenére sem mond le, s a Miamiban a bőröndjeiket csomagoló emigránsok és az amerikai kormányzat illúziókat táplál, ha a rendszer összeomlására számít - jelentette ki. (folyt.)
1990. szeptember 29., szombat 12:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kuba - Castro-beszéd (2.rész)
|
Közölte, hogy a szükséghelyzetben - ami sokkal könnyebb, mint a teljes háborús blokád, bár arra is terveik vannak - három területre koncentrálják az erőket, a többi fejlesztési tervet felfüggesztik. Új szociális beruházást (lakás-, óvoda-, iskola-, kórházépítés) nem indítanak, de a már megkezdetteket befejezik. A kiemelt területek: az élelmiszerprogram, a biotechnológia és az idegenforgalom. Az elsőnek a lakosság ellátása és az importfüggőség megszüntetése a feladata, a másik kettőtől pedig nagy devizabevételeket várnak. A hústermelésben az első eredményekre 1991 második félévében számítanak, ami legalább még egy szűk esztendőt jelent a vörös húsféléket régóta nélkülöző lakosság számára.
Az elnök beszédének ez a része azt a benyomást keltette, hogy a kubai vezetés a jövőben elsőbbséget kíván adni a mezőgazdasági termelésnek, felértékeli a parasztság munkáját és íly módon mielőbb önellátóvá igyekszik tenni az országot e téren. A kistermelőknek nyújtandó előnyökről és a mezőgazdasági piacok helyreállításáról azonban nem volt szó, az elnök a hangsúlyt a szövetkezetekre tette.
Az irányváltás szándékára látszik utalni az is, hogy Fidel Castro az előző hét végén személyesen tájékozódott Havanna környéki szövetkezetekben, állami és magángazdaságokban, fivére, Raul Castro alelnök pedig július-augusztusban másfél hónapot szánt az országjárásra ugyanezzel a céllal.
Az ipari beruházásokban az egyik kivétel a kerékpárgyártás lesz: Kuba öt ilyen gyárat is rendelt, hogy az üzemanyag hiányában a városi tömegközlekedést a kínai és a vietnami példa nyomán oldja meg. Amíg a termelés be nem indul, 250 ezer biciklit importálnak.
Az energia és nyersanyag híján leálló üzemekből a dolgozókat vidéki munkára mozgósítják, vagy a heti munkaidőt csökkentik négy naposra. ,,Senkit nem hagyunk munka nélkül,, - hangsúlyozta a politikus, és szembeállította a kubai példát a tőkés országok gyakorlatával, a tömeges elbocsátásokkal. (folyt.)
1990. szeptember 29., szombat 12:21
|
Vissza »
|
|
Kuba - Castro-beszéd (3.rész)
|
Az elnök több külpolitikai témát is megemlített, így a kuvaiti válságot is, amely szerinte a háború kitörése esetén világkatasztrófába torkollhat. A közel-keleti olajtermelő létesítmények elpusztulása az olajárakat 70-80 dollárra emelné, ami a harmadik világ száz országát megoldhatatlan helyzet elé állítaná. Kuba szerint a válságot ,,meg lehet és meg is kell oldani békésen,,. Havanna azért küzdött az ENSZ BT legutóbbi, a légi embargót elrendelő határozata ellen, mert az a háború felé tereli az eseményeket. Kuba büszke arra, hogy egyedül maradva is a határozat ellen szavazott - mondta Fidel Castro, s a világ iránti felelősség mélyebb átérzésére intette a Biztonsagi Tanácsot és a NATO-t. Szavait a teremben nagy taps kísérte.
A beszéd egyik pontján az elnök kitért az 1962-es karibi válságra, s a nyugati sajtóban megjelent állításokkal szemben cáfolta, hogy az Egyesült Államok elleni megelőző atomcsapásra biztatta volna Hruscsovot. Az üzeneteim félreértéséről lehet csak szó - mondta, a szovjet politikus emlékirataira utalva. Közölte, hogy ,,a sok pletyka miatt,, közzé fogják tenni az akkori üzenetváltás egy részét.
A kubai vezető bejelentette azt is, hogy a bürokrácia elleni küzdelem céljával új népképviseleti szervezetet hoznak létre: a népi tanácsokat. A testület különlegessége az lesz, hogy közvetlenül belenyúlhat a konkrét ügyek intézésébe. A Havannában felállítandó 93 ilyen tanács elnökei egyfajta néptribunok lesznek, akiktől bármely ügyben azonnali segítséget lehet kérni, ha az elakadt a bürokrácia útvesztőjében. Hatékonyságot azért várnak tőle, mert az eddigi népképviselőkkel ellentétben, nem lesz köteles konzultálni és egyeztetni más intézményekkel, hanem azonnal dönthet és utasíthat.+++
1990. szeptember 29., szombat 12:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|