|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet olajszállítások elmaradása - és az indokolás
|
------------------------------------------------------
München, 1990. július 12. (SZER, A mai nap) - Antall József miniszterelnök tegnap a magyar Országgyűlés előtt bejelentette, hogy a Szovjetunió kedd délelőttől 26 órán át szüneteltette a kőolajszállítást Magyarországnak. Moszkva műszaki okokkal indokolta a kimaradást.
- Mennyire lehet elfogadni az érvelést? - erre a kérdésre válaszol Gordon Tamás:
- A szovjet kőolajszállítás több mint 24 órás leállítását figyelmeztetésnek kell tekinteni - még akkor is, ha annak hivatalos oka műszaki karbantartás volt.
A karbantartást nyilván előre be lehet jelenteni - de legalábbis annak megkezdésekor. A szovjet fél a magyar reklamációra 24 óra elmúltával adott választ - a többszöri érdeklődést figyelmen kívül hagyta.
Minden okunk megvan tehát, hogy az olajszállítás kiesése hátterében szándékos akciót sejtsünk -, a kérdés legfeljebb az lehet, hogy milyen szinten hozott döntésről van szó.
Hogy a helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi, bizonyítja, hogy Antall József miniszterelnök tegnap este a Parlamentben jelentette be a nyersanyag-kiesést, és adott hírt arról, hogy máris küldöttséget menesztettek a Szovjetunióba az incidens kivizsgálására.
A kőolajszállítás durva kiesését lehetetlen elválasztani a szovjet-magyar kapcsolatokat beárnyékoló gazdasági-politikai légkörtől. Nézzük először a gazdasági hátteret:
Moszkvában ferde szemmel nézték Magyarországnak előbb a KGST-től, majd a transzferábilis rubeltől való idegenkedését, és a dollárban történő elszámoláson aratott sikert - melyre egyébként január elsejétől térnek át. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
|
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj mennyiségét.
Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban lényegesen kevesebb olajat szállít.
Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette Kelet-Európa feladását.
Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt.
Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági zsarolásnak is felfogható.
A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló torz árrendszerből.
Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva azonosulást jelent a múlttal. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 2. folyt.
|
Az olajkiesés ugyanaznap következett be, mint amikor Gorbacsovot újraválasztották az SZKP főtitkárává - és ezzel megerősítést nyert a reformpolitika.
Tudjuk, hogy a Szovjetunió óriási gazdasági nehézségekkel küzd, hogy az aratás sikere függ az elegendő üzemanyagtól -, de a peresztrojka, a reformpolitika kifelé is kötelez: például arra, hogy a gazdasági kapcsolatokat ne terhelje meg ismét az irracionális politikai szemfényvesztés. +++
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|