|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én
alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris
több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi
szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey
Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője,
Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC)
elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta
az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője.
A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével,
mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi
szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.
A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel, bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai országban is létrehozhatják ezt az intézményt.
A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci intézményt, a tőzsdét.
Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek, pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|