|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (6. rész)
|
A Magyar Demokrata Fórum szóhoz jutó képviselői szinte egybehangzóan védelmükbe vették a kormányprogram irányelveit, többé-kevésbé finomítva, kiegészítve, néhány ponton nyomatékosítva azokat. Katona Tamás a program külpolitikai irányelveit méltatta, mondván, ezek utat mutatnak az Európába való újbóli visszatérésre. Példaadónak minősítette a magyar külügyi politikát, s arra figyelmeztetett, éppen emiatt fontos, hogy az országban mindegyik kisebbség megkapja az őt megillető jogokat. Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan Zétényi Zsolt emlékeztetett egy hetven évvel ezelőtti dátumra, amikor is aláírták azt az okmányt, aminek ,,köszönhetően,, határon kívüli magyarságról kell beszélnünk. Úgy vélte: a magyarságnak egyfajta sajátos Duna-völgyi hivatást kell vállalnia, a szabadság és a demokrácia szószólójaként. Egyúttal minden lehetséges fórumon meg kell védelmeznie az egyetemes magyar nemzetet. Arra figyelmeztetett: az a nép, amely magát nem becsüli, más országok megbecsülését sem vívhatja ki.
Egy másik képviselő, nevezetesen Kapronczay József a kormány programjának művelődési- és oktatáspolitikai részét minősítette dícséretesnek, ám fontosnak tartotta megjegyezni: ma, amikor morális válságban van az ország, egyáltalán nem mindegy, hogy az oktatási intézmények milyen erkölcsi alapokkal bocsátják útjukra a fiatalokat. Hangoztatta: újból fel kell fedezni az évezredek során kikovácsolódott, a zsidó-keresztény kultúrát jellemző erkölcsi értékeket. Gaál Antal a programnak a földkérdést taglaló fejezete mellett tört lándzsát. Úgy vélte, tökéletes megoldás nincs, s az előterjesztés is csak a legkevésbé rossz megoldás felvázolására vállalkozhatott. A vitában elhangzottakkal szemben tagadta, hogy ez a földprogram markáns kisgazda-vonalat képvisel, hiszen az 1947-es év megnevezése csupán egy elvi kiindulópontot jelent, egy olyan dátumot, amikor a föld-magántulajdon még létezett.
Voltak, akik mihamarabbi társadalmi igazságtételt sürgettek, így például Szűcs István és Tarnóczky Attila. Elhangzott, hogy az egész nép várja, miképpen lép az új kormány, meddig hagyja helyükön azokat, akik felelősek az ország lezülléséért. Nagy tapsot aratott az a javaslat, miszerint az eddigi vállalati vezetők csak úgy maradhassanak pozíciójukban, ha még az idén újbóli megmérettetésre vállalkoznak - akár egy pályázat keretében -, s sikerrel felelnek meg a kritériumoknak. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 17:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|