|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
A képviselők ezután egyenként szavaztak a beterjesztett módosító indítványokról, amelyeket tételesen megvitatott előző napi ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Szavazás előtt az elnök bejelentette, hogy a javaslatok elfogadásához kétharmados többségre van szükség, ugyanis alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó. A húsz módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta, közülük mindössze ötöt utasított el, ezekkel egyébként a bizottság és a kormány sem értett egyet. Mielőtt sor kerülhetett volna a határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta: javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben.
A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke -------------- ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, ám akkor az indítvány két vitatott kitétele - így az, hogy az egyházat alapítók magyarok legyenek és nagykorúak - miatt nem tudtak állást foglalni. Az alapítók számának kérdésével akkor a bizottság külön nem foglalkozott. Újból áttekintve az indítványt, s figyelembe véve Tóth Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak. A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta azt.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak.
Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a képviselők, s nagy többséggel elfogadták azt. Eszerint az Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig vizsgálja felül. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|