|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Busójárás Mohácson
|
1989. február 5., vasárnap - A baranyai sokácok messzeföldön híres farsangvégi víg népünnepélye, a busójárás a borongós idő ellenére is többezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A szomszédos szláv népek körében másutt is máig élő télűző, termékenységvarázsló hagyományt minden évben farsangvasárnapon, azaz a húsvét előtti hetedik hétvégén elevenítik fel a Duna-parti városban élő délszlávok. Az egyedülállóan látványos, harsány népszokáshoz a mohácsi horvát szájhagyomány sajátos legendát költött, amely szerint őseik a napjainkban is látható félelmetes faragott famaszkokat, borzas birkabundákat és kitömött szárú gatyákat öltve ütöttek rajt a várost megszálló török hadakon, s a furfangos, bátor sokácok hadicselétől megrémült babonás muzulmánok fejvesztve menekültek előlük. E hőstett és a valódi tavaszhívó, termékenységvarázsló hagyomány felelevenítői immár több évtized óta a farsangvasárnapi busójárás maskarába bújt résztvevői.
A busójárás szervezői újabban a hajdani farsangi vígságok hangulatának felélesztésére törekednek. E szándékuk jegyében vált a busójárás a Baranyában - sőt a szomszédos megyékben - működő hagyományőrző magyar, délszláv és német nemzetiségi népi együttesek rendszeres találkozójává, a népi iparosok tarka felvonulásává a városban. A főtéren már délelőtt megkezdődött a mohácsi kisiskolások víg hangulatot teremtő maskarás farsangi felvonulása, amit délszláv szabadtéri táncház követett. Az ifjusági és úttörőházban egymás után többször is levetítették az érdeklődőknek a busójárás történetéről készített színes diaporáma sorozatot. Szürkülettájban meggyújtották a főtéren emelt nagy máglyát, s a lobogó lángok körül ropták a télűző-tavaszköszöntő táncot, a sodró ritmusú délszláv kólót. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a délszláv nemzetiségi tánccsoportok folklórműsorával és az azt követő, hajnalig tartó sokácbállal ért véget. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|