Rendszerváltás és az MTI

	Francia leszerelés
Köln, 1989. április 29. ( Deutschlandfunk) - A francia honvédelmi miniszterre jó benyomást gyakorolt a Szovjetunióban végbement változás, és a törekvésekből még várható további eredmény. De azért nem mulasztotta a figyelmeztetést: a nyugati védelmi erőfeszítések nem lankadhatnak, mert Keleten sok minden messzemenően csak a formálódás fázisában van. Sok minden még képlékeny, így is, úgy is alakulhat. Nem lehet előre látni, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok a jövőben. A francia honvédelmi miniszter szerint mindenképpen hosszú lesz az út a hagyományos erők közti egyensúly megteremtéséhez Európában. Végül francia tézis az is, hogy sok idő szükséges a technológiailag fejlett új fegyverrendszerek megalkotásához, melyeket évtizedeken át használatban tarthatnának. Vonatkozik ez például az 1995-re várt ultramodern stratégiai atom-tengeralattjáróra. Azt legalább 80 robbanófejet hordozó fegyverzettel látják el. Bonn és Párizs között pillanatnyilag nézetazonosság van, amely azt a lehetőséget illeti, hogy elhalasztják a döntést az Európában állomásozó amerikai rövid hatótávolságú nukleáris rakéták modernizálásáról. E rakétákat, ha egyáltalában, akkor legkorábban csak 1995-ben lehetne kicserélni. Vannak, akik azt tartják, hogy a rakétamodernizálást illető végérvényes döntést alárendelhetnék a bécsi tárgyalások eredményeinek, melyeket a hagyományos fegyverzetek leszerelése terén tárgyalnak. Így talán nyomás fejthető ki a Szovjetunióra, hogy tényleg kielégítő módon számolja fel túlerejét a konvencionális fegyverek terén. Eddig célszerűtlennek látszott, hogy a francia kormány egy harmadik nulla megoldást tegyen az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták teljes felszámolására. Franciaország maga eddig soha nem volt hajlandó témává tenni saját taktikai atomfegyvereit nemzetközi leszerelési tárgyalások folytatására. Egy nem régi, ez irányú szovjet próbálkozást francia részről kategorikusan visszautasítottak. A harmadik nulla megoldás lehetőségében olyan veszélyt lát Párizs, mely saját nukleáris hadfelszerelési programját is érinti. A francia katonai költségvetésben most mindenekelőtt problémák köszöntenek be. A pénzügyminiszter azt követeli, 70 milliárd francia frank érdekében töröljenek kiadásokat a következő négy évre szóló hadfelszerelési programból. A honvédelmi miniszter legfeljebb 40 milliárdos megtakarításba adná be a derekát. A takarékoskodás főleg a hadsereget és haditengerészetet érintené. Drasztikusabb spórolás esetén azonban részben már a nukleáris programot is megkérdőjelezné. Végső soron a francia államfő illetékes a honvédelmi politika kérdéseiben dönteni. Mitterrand is azt tartotta, nem lehet lefaragni az ország stratégiai, nukleáris potenciáljából. +++ 1989. április 29., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »