|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - Novoje Vremja (2. rész)
|
A cikk szerint 5-6 párt számíthat választási sikerre. Közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva először az MDF-et említi Sakina, majd az SZDSZ-ről ír röviden. Ez utóbbi kapcsán megemlíti a magabiztosságot, amelyet ,,nem minden alapot nélkülőzö,, választási taktikának minősít. A szerző a szabaddemokratákat mesteri taktikusoknak nevezi.
A magyar helyzet felvázolásában ezután Sakina rátér ,,a három pártközi botrányra,,. Elsőként a lehallgatási ügyet veszi elő, s ennek során mindenekelőtt a szovjet tévé eufemisztikus tudósítását bírálja meg. (A szovjet tévé a következő szövegű budapesti tudósítást sugározta: - Az ellenzék nyomására kénytelen volt távozni posztjáról a Magyar Köztársaság belügyminisztere.) A választási kampány előtti sajtóértekezletet úgy értékeli, hogy az SZDSZ bravúros nyitánnyal kezdte a választási harcot.
Második botrányként az antiszemitizmust említi, amely a cikk szerint nem nemzetiségi, hanem ,,politikai-spekulatív,, jellegű. Feleleveníti Csurka István rádiós jegyzetét, majd megemlíti, hogy az SZDSZ soraiban tudja a magyar zsidó értelmiség egy tekintélyes részét. Kitér arra, hogy elsőként az MDF utasította el az antiszemitizmus vádját. Ennek kapcsán Sakina azt írja, hogy az MDF kétségtelenül épít a nacionalizmusra, a nemzeti öntudat újjászületésére. Az antiszemitizmus problémája évtizedeken át hiányzott a napirendről, s ma ,,ez a rém kísért az országban,,. Kevesen vannak - teszi hozzá a tudósító -, akik mindezt komolyan veszik, azt mondván, hogy mindez csak a választók szavazataiért vívott politikai harc eszköze.
A botrányok harmadik csoportjába sorolja Sakina az MSZP szolnoki irodájába történt betörést, s azt, hogy Grósz Károly leninvárosi tévészereplését az MDF meghiúsította.
A korábbi MSZMP jogutódjai ma passzívak és védekező pozícióba szorultak. Az ellenzék fő fegyvere végül is az, hogy nem felelős az elmúlt negyven év politikájáért.
A koalíciós kilátásokról írva idézi az írás az MDF ezzel kapcsolatos tavalyi óvatos kijelentéseit, s az MSZMP jogutódjaival minden együttműködést kizáró mai határozott szavait. (folyt.)
1990. március 21., szerda 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|