Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (2. rész)
Mindebből következően a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz - mondta Kulcsár Kálmán. A miniszter kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalások alapossságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a törvény vitája egy-másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s annak során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. Az egyeztetés természetéből adódik, hogy a felek nem minden esetben fogadják el egymás javaslatait, s ezért kompromisszumra törekednek. Ilyen kompromisszumok találhatók e törvény szövegében is. Az is természetes, hogy az érintettek azokat a kérdéseket, amelyekben kívánságaikat az egyeztetés során nem sikerült elfogadtatniuk, a parlament előtt ismételten kifejtik, s azokban az Országgyűlésre bízzák a döntést. A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni. Így nem jött létre megegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében a szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot teljesítők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmányellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező korlátozásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő csak a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmán megjegyezte: a képviselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. (folyt. köv.) 1990. január 24., szerda 11:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »