 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (30. rész)
|
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) kifejtette: nagy kárt okozott,
-----------
hogy negyven éven át egyetlen világmegváltó ideológia próbálta
boldogítani az embereket. Ez a kizárólagosságra törekvés azt
jelentette, hogy az egyedül üdvözítő tan fényében a vallások
elavult, nevetséges, sőt anakronisztikus eszméknek tűntek fel,
amelyek hamis válaszokat adnak az emberek problémáira. Éppen ezért
előbb üldözte, majd kényszerűen eltűrte a hatalom a vallást, bízva
abban, hogy hamarosan eltűnik az emberek életéből. A mai magyar
társadalom erkölcsi állapota összefügg a vallások nyílt vagy burkolt
üldözésével, az egyházak tevékenységének visszaszorításával is -
mondotta -, hiszen a társadalom évtizedekre hátrakötötte egyik
segítő kezét: megszüntette a tanító és karitatív szerzetesrendeket,
elűzte a kórházakból, árvaházakból az apácákat, és végzetesen
legyengítette az embereknek nélkülözhetetlen lelki vigaszt és
életviteli normákat adó egyházakat. Most ezzel a törvénnyel
visszakapják - talán csorbítatlanul - a lelkiismereti és
vallásszabadság jogát, az egyházaknak újra joguk lesz segíteni az
embereket és a társadalmat: megengedjük, hogy segítsenek.
Ha elismerjük, hogy az egyházak nélkülözhetetlen társadalmi
funkciót töltenek be az oktatásban, a művelődési életben, a
caritasban és a gyógyításban - emelte ki -, akkor nemcsak engedni
kell a részvételüket, hanem egyenrangúan támogatni és elősegíteni
is. Ezeknek a tevékenységeknek a gazdasági alapját nem lehet az
adománygyűjtés megengedésével elintézni, illetve később
meghatározandó támogatást kilátásba helyezni. Elemi követelmény,
hogy az egyházak az állami intézményekkel azonos mértékű támogatást
kapjanak, és ezt ebben a törvényben rögzíteni is kell. Végezetül
javasolta az egyházak öröklési jogának tisztázását, valamint hogy a
katonai intézményekben ne csak az egyéni, hanem a közösségi
vallásgyakorlás lehetőségét is biztosítsa a törvény, akárcsak a
kórházakban és a börtönökben. (folyt. köv.)
1990. január 23., kedd 17:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|