|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (23. rész)
|
Kulcsár Kálmán expozéjához a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Czoma László fűzött kiegészítést. Az előadó -------------- hangoztatta: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat korszakos jelentőségű a társadalom egésze, ezen belül az egyházak számára is. Megteremti a lelkiismereti szabadság maradéktalan érvényesítésének, az egyházak működésének törvényes kereteit. Egyben biztosítja a rendszerváltás békés átmenetét is. A törvény megalkotásával végre minden ember magánügyévé válhat hite, vallása, amivel méltóságát nyerheti vissza, vállalhatóan, minden félelemtől, előítélettől mentesen. A tervezet magában hordja azt a nagy történelmi lehetőséget, hogy ki-ki békét kössön múltjával, jelenével, jövőjével.
A törvényjavaslat abból a felismerésből indul ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság az ember természetes és elidegeníthetetlen joga, nem pedig valamiféle adomány. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a szabályozás a korlátozások, a tiltások oldaláról közelítette meg az egyházakat. A leendő törvény most a szabad lehetőségek, az emberi jogok oldaláról nézi a lelkiismereti és vallásszabadságot. A törvényjavaslat ennek szellemében új alapokra kívánja helyezni az egyház és az állam viszonyát. Az ezeréves magyar történelem során - mutatott rá Czoma László - a felvilágosultság szellemében először mond le az állam a ,,főkegyúri,, jog gyakorlásáról. Hiszen az államnak még tegnap is döntő beleszólási joga volt például a különféle egyházi vezetők kinevezésébe. Az állam mostantól fogva csak annyit kíván meg az egyházaktól, mint bármely polgárától: tevékenysége alkotmányba, törvénybe ne ütközzék.
A jogi bizottság vitája során egyhangú véleményként fogalmazódott meg, hogy a törvényjavaslat jól szolgálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését. Mindamellett a jövőben még számos ,,finomításra,, nyílhat alkalom. A jogi bizottság ugyancsak egyetért az állam és az egyházak közötti megállapodások felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozat-tervezettel, s elfogadásra ajánlja azt. A tervezet értelmében a Minisztertanácsnak az egyházakkal karöltve 1990. december 31-ig kellene felülvizsgálnia mindazokat a megállapodásokat, amelyeket a mostani törvény megalkotása előtt kötöttek a lelkiismereti és vallásszabadságról. (folyt. köv.)
1990. január 23., kedd 16:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|