 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (19. rész)
|
A javaslat meghatározza a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmát
is, amikor kimondja: e jogok gyakorlásának keretében mindenkinek
joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meggyőződését
szabadon, minden kényszer nélkül megválaszthassa, ateista vagy hívő
lehessen, utóbbi esetben pedig szabadon követhesse bármely vallás
előírásait. Emellett mindaddig, amíg az nem jár mások jogainak vagy
szabadságának sérelmével, bárki bírálhatja mások meggyőződését,
ilyen értelmű propagandát folytathat, és összefüggésben a
véleménynyilvánítás szabadságával, illetve a tanszabadsággal ateista
vagy vallásos nevelésben, oktatásban részesíthet másokat.
A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása,
illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és
semmiféle előny nem illet meg. Ha valakit e szabály megszegése miatt
ér jogsérelem, az orvoslásra a konkrét ügyre vonatkozó jogszabály
alapján - például államigazgatási, munkaügyi, büntetőeljárásban -
kerül sor. Ehhez kapcsolódó nagyon fontos előírás az is, hogy
állami, hatósági nyilvántartásba, vallási és más meggyőződésre
vonatkozó adatot nem szabad felvenni.
Garanciális szabály - szögezte le a miniszter -, hogy a
lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad
akadályozni. A jog gyakorlásával kapcsolatban rögzíti a javaslat,
hogy az - ha törvény másként nem rendelkezik - nem mentesít az
állampolgári kötelezettségek teljesítése alól. Ez természetesen nem
azt jelenti - tette hozzá Kulcsár Kálmán -, hogy a szabadságjogok
gyakorlásának feltétele az állampolgári kötelezettségek teljesítése
lenne. Azt viszont jelenti, hogy a lelkiismereti szabadságra
hivatkozással - törvényi kivétel hiányában - nem lehet megtagadni az
állampolgári kötelezettségek - például a honvédelmi
munkakötelezettség, a közteherviselési kötelezettség - teljesítését.
Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy a közjogi alanyi jog
tartalmának meghatározásakor több egyház képviselője célszerűnek
tartotta annak kimondását, hogy a vallás szabad gyakorlását lehetővé
kell tenni a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi
intézményekben gondozottak, a büntetésvégrehajtási intézetben fogva
tartottak és a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot
teljesítők számára. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|