 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (11 rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (2.)
|
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy a kormány a politikai rendszer
minőségi átalakítása érdekében kezdett hozzá 1987-ben egy azóta is
tudatosan egymásra épülő közjogi reformprogram végrehajtásához,
amelynek végső célja a demokratikus szerkezetű alkotmányos jogállam.
E törvények egy részét az Országgyűlés már elfogadta, most azonban
döntő lépéshez érkeztett - hangsúlyozta. Az Alkotmány módosításáról
szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat -
elfogadása esetén - az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos
törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb
intézményeit és elemeit.
A miniszter újfent hangsúlyozta, hogy átgondolt, mi több,
tudományosan megalapozott reformfolyamatról van szó és nem politikai
ötletgyártásról. Ezt példázandó elmondta: 1987-ben, a jogalkotásról
szóló törvény a kormányzati rendszer működésében hozott jelentős
változást azáltal, hogy a Parlamentet - a kizárólagos törvényhozási
tárgyak bevezetésével - alkotmányjogi értelemben a tényleges
törvényhozói hatalom helyzetébe hozta. Szólt az államszervezet
reformjához tartozó törvényekről: az 1989-es
alkotmánymódosításokról, amelyek egyrészt az Alkotmánybíróságot,
mint intézményt építették be az államszervezetbe, másrészt a
bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás klasszikus
intézményének bevezetéséről. A közjogi reformfolyamat jelentős
állomásának nevezte az egyesülési és gyülekezési jognak a nemzetközi
egyezségokmányokkal összhangban álló szabályozását, a pártalapítás,
mint alkotmányos jog elismerését. Emlékeztetett arra, hogy ez év
júniusában a népszavazásról és a népi kezdeményezésről alkottak
törvényt. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|