 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság - tekintettel Biacs Péter önálló indítványára
- ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a
bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter
visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az
új Alkotmány kidolgozásakor.
A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogy az
alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a
minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett
igennel szavaznia. Mint utóbb kiderült, a figyelmeztetésre szükség
volt, mert a többségi vélemény csak a negyedik szavazás
eredményeként született meg arról, hogy a képviselőknek hány
százaléka szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához.
A döntést megelőzően kialakult vitában Szabó Kálmán (Budapest,
36. vk.) azt kifogásolta, hogy a jogi bizottság előadója nem foglalt
állást egyik változat mellett sem. Szerinte a képviselők egyötöde
bőségesen elégséges lenne ahhoz, hogy adott esetben az obstrukciós
vitát megakadályozza. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a
képviselők egytizede név szerinti aláírásával adjon be indítványt,
ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha legalább ennyi képviselő
támogatná a javaslatot az ülésteremben. Filló Pál (Budapest, 18.
vk.) is az egyötödös indítvány mellett volt, mert szerinte így a
kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek. Dr. Horváth Ferenc
(Somogy m., 10. vk.) szerint, ha a képviselői visszahívás
kezdeményezéséhez elegendő a választópolgárok 10 százalékának
aláírása, akkor a Parlamentben - ahol a miniszterek vagy a kormány
,,sorsáról,, is döntenek - se legyen túlzottan magas az
indítványozáshoz szükséges képviselői létszám. Novák János
(Budapest, 54. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyötödös
létszám több mint kétmillió választót képvisel, így az kellő
jogosultságot jelent az indítvány beadásához. Sarlós István
(országos lista) merőben eltérő javaslattal állt elő. Szerinte az
Alkotmányban nem kellene feltüntetni, hogy mennyi képviselő
szükséges a bizalmatlansági szavazás indítványozásához.
(folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|