|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtószemle
|
London, 1990. január 25. (BBC, kora reggeli híradás)
Számos ma reggeli napilap a Ford autógyár Nagy-Britannia-i üzemeiben megszületett béremelési egyezség hírét emeli ki fő címként. A lapok általános véleménye szerint ennek komoly kihatásai lesznek a kormány infláció ellenes harcára. A Guardian szerint az a tény, hogy a Ford munkásai elfogadták a valamivel 10 százalék fölötti béremelést, megszabja majd a más iparágakban dolgozó munkások bérköveteléseit. A Times úgy véli, hogy a béremelés elfogadása a munkások részéről, mintegy rendre utasítása a szakszervezeti vezetőknek, akik elvetették ezt az ajánlatot. Ennek ellenére a Times szerint ez a béremelés még mindig elég magas ahhoz, hogy félelmeket keltsen az inflációs ráta emelkedése szermpontjából. A Financial Times azt írja, ez a megegyezés komoly problémát jelent a kormány számára, mely a magas béremelésekben veszélyt lát infláció ellenes politikájára nézve.
Más lapok, így a Daily Telegraph, a Daily Mail és a Daily Express, valamint a Today címoldalukon kiemelt helyen foglalkoznak azzal, hogy polcra került a kormány terve, melynek értelmében a futball huliganizmus megelőzésére személyi igazolvánnyal látták volna el a futball szurkolókat. A lapok egyöntetű véleménye az, hogy a kormány meghátrált az ügyben és ez - a Today szavaival élve - győzelem a huligánok számára.
A belpolitikai vonatkozású hírek mellett azonban a legújabb drámai azerbajdzsáni fejlemények is helyet kapnak a lapok címoldalain. Az Independent például beszámolójában azt írja: Moszkva gyakorlatilag hadat üzent Azerbajdzsánnak. A lap beszámol arról, miként törte át a szovjet haditengerészet a bakui kikötő blokádját, de ugyanakkor rámutat arra, hogy a kemény katonai fellépés mellett a szovjet tetlevízió nyilvánvalóan beismerte, hogy az erőszak alkalmazása lehet, hogy csak a helyzet további rosszabbodását eredményezi. (folyt.)
1990. január 25., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Sajtószemle
|
A Guardian tudósítása szerint az azerbajdzsáni válság nehéz helyzetet teremtett a moszkvai liberálisok számára. A lap idézi a félig örmény származású sakk világbajnokot, Garri Kaszaparovot, aki bírálja a szovjet csapatok beavatkozását. A Guardian szerint azzal, hogy Kaszparov állást foglalt, szakított a válságot eddig kísérő etnikai megosztottsággal. A Daily Telegraph azokat a találgatásokat vezsi górcső alá, melyek szerint ha nem sikerül megoldani az ország különböző nemzetiségi válságait, akkor kérdésessé válhat Gorbacsov jövője. A lap arra a következtetésre jut, hogy a kemény vonalasok nem rendelkeznek alternatív programmal és az általuk képviselt régi típusú kommunizmus része a jelenlegi válságnak.
A Times egyik szerkesztőségi kommentárjában Romániával és a forradalom utóhatásával foglalkozik. Az elárult forradalom? - című írás szerint a Nemzeti Megmentés Frontja fölszította a nép haragját azzal a döntésével, hogy indul a közel 50 éve most első ízben tartott szabad választásokon. A Times szerint Iliescu ideiglenes államfőből és Roman miniszterelnökből nem hiányzik az ambíció. A lap úgy véli, hogy az új vezetők veszélyesen közel kerültek ahhoz, hogy előidézzék azt az anarchiáát, aminek éppen a megelőzését várták tőlük.
Számos lap tudósít Douglas Hurd brit külügyminiszter Kelet-Németországban tett útjáról. A Daily Telegraph jelentésee szerint Hurd külügyminiszter sürgette a keletnémet lakosságot, nyújtson segítséget a kormánynak a stabilitás biztosítása érdekében. A Times értékelése szerint a látogatás hangsúlyozza Nagy Britannia azon kételyeit, vajon fönnmarad-e elég ideig az 5 pártból álló keletnémet koalíció ahhoz, hogy átvezesse az országot a tervezett májusi választásokig. A Financial Times véleméyne szerint a brit külügyminiszter óvatosan foglalt állást a német újraegyesítés ügyében. A lap szerint Nagy-Britannia álláspontja e kérdésben úgy tűnik, Mitterrand francia elnökéhez hasonló irányban alakul.
A Times budapesti keltezésű jelentésében arról tudósít, hogy tegnap a magyar belügyminisztérium beismerte: a belső elhárítás január közepéig folytatta a tövényesen bejegyzett ellenzéki pártok megfigyelését. Gál Zoltán ügyvezető belügyminiszter az országyűlésben elmondta: a köztársaság októberi kikiáltása óta technikailag illegálisan tovább folyt a telefonok lehallgatása, ami - a miniszter szerint a régi beidegződéseknek volt betudható. (folyt..
1990. január 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|