|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud.) - A határok megnyitása óta kedd kora délutánig több mint 10 ezer Magyarországról érkezett NDK-menekült lépte át az NSZK határát, a legtöbben Bajorországban. Ezt a Deutschlandfunk rádióállomás jelentette a menekültek megsegítésére, összehangolására alakult bajorországi bizottság közlésére hivatkozva.
A határ menti szükségtáborok nagy részének kimerült a felvevőképessége, hasonló a helyzet a menekültek rendelkezésére bocsátott kaszárnyákban és műsortermekben is, ezért az érkezők felvételére újabb helyiségeket rendeztek be. A menekülteket már a többi tartományba irányítják. A nap folyamán még újabb autóbuszkonvojokat várnak. Az NSZK újságjaiban több oldalt is kitesznek a menekültek Magyarországról való kiutazásával és NSZK-beli fogadtatásával foglalkozó jelentések. A vezető napilapok ugyanígy széles körben kommentálják a magyar kormány döntését, illetőleg az NDK reagálását és belső helyzetét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap keddi vezércikkében a főszerkesztő méltatja Magyarország bátorságát, nagylelkűségét és segítségét. Az NDK vezetéséről szólva ellenben megemlíti, hogy Berlin most először valóban elszigetelődött a keletnémet lakosságtól, nemkülönben a nagy testvért is magában foglaló keleti reformállamok együttesétől és a Nyugattól is. Az NSZEP idős káderei nyilvánvalóan nagyon pontosan tudják, hogy ez alkalommal nagyobb a tét, mint a terkintélyük: most már a hatalmukról van szó. A budapesti reformerek - Varsótól támogattatva és Gorbacsovtól megtűrve - Kelet-Berlintől nem várhatnak semmit. Fennmaradásukat és sikerüket csak akkor tudják szavatolni, ha a reformmozgalom átterjed Romániára, Csehszlovákiára és az NDK-ra. Kelet-Európának akkor lesz meg a nyugalma, akkor gyógyulhat meg gazdaságilag és politikailag, ha eltűnnek a sztálinizmusnak azok a szigetei, amelyekkel a reformereknek bizony otthon is meggyűlik a bajuk. Honeckernek kudarcot vallott az a politikája, hogy népét a jólét fokozásával békítse ki az NSZEP-rendszerrel. Lehetőségei is korlátozottak. Az NDK rendszere megbénult. Honecker már nem tudja félrekapni a volánt - de nem is akarja...- így a Süddeutsche Zeitung. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (2. rész)
|
A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-Anzeiger hírmagyarázatban utasítja vissza az NDK-beli ADN hírügynökségnek azokat a Magyarország ellen felhozott vádjait, amelyek szerint a magyar kormány állítólag a nemzetközi jog megsértésével, összeesküvés jellegű titkossággal tette lehetővé törvénytelen módon az NDK-állampolgárok kiutazását, és részese embervásárnak is. Ezek a vádaskodások nemcsak szégyenletesek, hanem tarthatatlanok is - állapítja meg a tekintélyes politikai napilap. A nemzetközi jog független szellemű szakértőinek - írja - egyáltalán nem nehéz tisztázniuk azt a kérdést, hogy az egyelőre ideiglenesen felfüggesztett kétoldalú magyar-NDK-megállapodás már jelentős mértékben elvesztette érvényességét: mind Magyarország, mind pedig az NDK ugyanis azóta aláírta azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek kifejezetten szavatolják az adott ország állampolgárainak a szabad kiutazást más államokba. Emellett a magyarok nem titokban, netán az éj leple alatt nyitották meg a kapukat, hanem az eljárást a magyar külügyminiszter hivatalosan bejelentette, és meg is indokolta. A lap egyúttal közli Theodor Schweisfurth ismert heidelbergi nemzetközi jogászprofesszor véleményét is a ,,magyar szerződésszegés,, tételének megalapozatlanságáról. A Handelsblatt, a gazdasági-pénzügyi körök újságja szintén vezércikkben írja, hogy Budapest semmiképpen sem akarta provokálni Kelet-Berlint, hiszen a magyar reformereknek nem is lehet érdekük, hogy Kelet-Berlinnek, Bukarestnek és Prágának érveket szolgáltassanak a Budapesten is még meglehetősen erős ortodox erők támogatásához. A bátor budapesti humanitárius lépést inkább olyan jelzésnek kell felfogni, amellyel érzékeltetni óhajtották: a magyar kormany, amely még változatlanul jobbára kommunistákból áll, időközben megállapította a politikai sorrendiséget. Ez pedig nem más, mint annak az elsődlegessége, hogy a Budapest és Berlin által egyként aláírt helsinki záróokmány betartása fontosabb, mint a szellemében és tartalmában a záróokmánynak ellentmondó kétoldalú megállapodás. A Stuttgarter Zeitung cikke szerint az NSZK-ban a magyar lépést enyhüléspolitikai áttörésként méltányolják: először fordul elő ugyanis, hogy a hosszú távra szóló, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányaira alapozó politika túlmutatott kétoldalú megállapodáson. Genscher Magyarországra készül, hogy személyesen fejezze ki háláját a magyar jótettért - írja a befolyásos tartományi újság. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 15:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (3. rész)
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében arra véleményre hajlik, hogy Moszkva - minden nehézsége ellenére is - megértést tanusít a magyar döntés iránt, és a szovjet vezetés - legalábbis reformszárnya - tudomásul vette: Magyarország olyan híd óhajt lenni a Kelet és a Nyugat között, amely mindkét pártban erős hídfőállással rendelkezik. A lap úgy véli, mintha Moszkvából - bár láthatatlan módon - rá is bólintottak volna a magyar döntésre. A lap ezt a magyaroknak kedvező moszkvai álláspontot azzal a feltételezéssel indokolja, hogy Moszkvának kedvesebb az olyan szövetséges, amely elfordult a lejáratott üdvtanoktól, és már a gyógyulás útjára tért, mint az a szövetséges, amelytől mint a szocialista tábor határának őrzőjétől, elfutnak az újoncok. A tekintélyes, konzervatív lap gyors vezetésváltásban vélné felfedezni az NDK számára adódó megoldást. Ha az általa a ,,német Brezsnyevnek,, nevezett Erich Honecker párt- és állami vezetőt - egy ,,német Csernyenko,, kihagyásával - valóban egy ,,német Gorbacsov,, követné, akkor ténylegesen felcsillana a remény. Bizton számíthatna arra is, hogy a másik német állam türelmesen várna a kibontakozásra, hiszen Bonn - minden kelet-berlini állítással ellentétben - soha nem kívánna beavatkozni a másik német állam belügyeibe. Legfeljebb megmarad a tanácsoknál és a jószándékú baráti figyelmeztetéseknél. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung is vezércikkben állapítja meg, az NDK bízhat abban, hogy Bonn és a Nyugat nem akarja sarkaiból kiemelni. Ezt talán még határozottabban is ki kellene fejteni, nehogy elmaradjanak az NDK-ban az immáron nagyon is esedékes reformok a vezetésnek az állami lét állítólagos veszélyeztetettségétől való félelmében. +++
1989. szeptember 12., kedd 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|