 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
 |
A japán beruházoknak Magyarország a legvonzóbb
|
----------------------------------------------
Köln, 1990. szeptember 28. (DLF, Esti műsor) - Magyarország az
egyetlen kelet-európai ország, amellyel japán cégek intenzív
gazdasági kapcsolatokat tudnak elképzelni. Kelet-Európa összes többi
országa veszedelmesen egzotikusnak tűnik a japánok szemében. Hogy ez
miért van így, arra tegnap egy brüsszeli kongresszuson derült fény.
Az ülésszak a Japánok Európában címet viselte.
- A kongresszuson megmutatkozott, nem ördöngös stratégia
késztette a japánokat arra, hogy csak eladni akarjanak minden
számukra elérhető piacon - például Kelet-Európában - anélkül, hogy a
pénzüket is befektetnék. Sokkal inkább a mentalitással van probléma.
Japánnak és a japánoknak sikerült hagyományos életmódjukat a
magas műszaki technológiával és a csúcstechnikát alkalmazó
iparosodással összegyeztetni, méghozzá olymódon, hogy mindemellett a
modernizáció mellett megmaradt a tradicionális dolgozó nagycsalád,
amelynek középpontja egy-egy adott üzem, vagy cég. Egyszerűbben
fogalmazva: a japánok a tudományos-technikai forradalom kellős
közepén is olyan családi-, termelői-szerkezetben dolgoznak, mint a
középkor európai embere, akinek lakása, munkahelye egy és ugyanaz
volt, a majorságban, vagy a céhes műhelyben, amelyben nem egy
rokonokból álló család, hanem egy úgynevezett nagycsalád, mint
termelői egység élt együtt.
Ebben foglalható össze a japánoknak a beruházás és a letelepedés
előkészítésére kidolgozott, úgynevezett 6+4-es stratégiája. Hat
évnyi időt kapnak mindazok a munkatársak, akik készek áttelepedni
Európába, hogy felkészüljenek a párizsi, düsselforfi, vagy
barcelonai hétköznapokra. A további négy év a beruházás gyakolrati
megvalósítására áll rendlekezésre. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|