 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar-ukrán kapcsolatok új fejezete
|
--------------------------------------
München, 1990. szeptember 28. (SZER, Magyar híradó) - Göncz
Árpád magyar államfő ukrajnai látogatása során ma Kijevből Ungvárra
érkezett. Göncz Árpád utazása a témája Pécsi Vilmos kommentárjának.
- Valóban történelmi a látogatás, hiszen a budapesti vezetők
Rákosi és a repüléstől irtózó Kádár vonata többnyire csak megállt
Kijevben útban Moszkva felé. Nem hívták, hanem odarendelték őket.
Göncz Árpád egy független, szabad ország államfőjeként tartózkodott
Kijevben, illetve most már Ungváron.
A világ nálunk nagyon megváltozott - az ukránoknál most van
változóban. A folyamat kibontakozófélben van, és ezt Budapest
nyilván nem téveszti szem elől. Ukrajna jelenleg a Szovjetunió
része, amellyel Magyarország politikai, emellett széles körű, sőt
létfontosságú gazdasági kapcsolatban van.
Minket elsősorban a kárpátaljai vagy negyedmillió magyar
helyzete érdekel. Ez a terület 1918-ig, aztán közben 1939 és 45 közt
Magyarország része volt, a két világháború közt Csehszlovákiához
tartozott.
1945 tavaszán Benes csehszlovákia elnök Sztálintól és a
körülményektől szorongatva sietve lemondott a magyaroktól
visszaszerzett Kárpátaljáról Moszkva javára, hogy legalább a maradék
csehszlovák államot mentse. Ezzel a történelem során először jutott
a Kárpátokon belülre a nagy keleti szomszéd: az orosz.
Kárpátalja Ukrajna része lett, Kárpátokon túli terület néven.
Ezen a nekünk Kárpátokon nagyon is inneni területen több mint
kétszázezer magyar él, az összlakosság körülbelül 20 százaléka,
jórészt még a Nagyalföld északkeleti szegélyén. Helyzetük a két
világháború közt sem volt rózsás, az 1945-ös gyötrelmes
felszabadulás óta pedig durva nemzeti elnyomásnak voltak kitéve. Az
ottani rutén lakosságnak eloroszosítás volt az osztályrésze.
(folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
- A magyar-ukrán... - 1. folyt.
|
Ugyancsak a háttérhez tartozik, hogy a Budapestről nézve
csakugyan Kárpátokon túli terület Galícia, a két világháború közt
1939-ig barátaink a lengyelek országának része volt. Tudjuk, hogy
Európának ebben a távoli, keleti sarkában erjedésben vannak a
dolgok, és még egyáltalán nem tudjuk, hogy hogyan alakul a térség
sorsa. Egyelőre nyitott kérdés, hogy Ukrajna független lesz-e, avagy
a föderalizált Szovjetunió része.
A józan ész tehát azt diktálja, hogy a magyar államfő maradjon a
külpolitikai realitások keretein belül, és óvatosan bánjék a tartós
elkötelezettségekkel. Nekünk minden itteni néppel, állammal jó
viszonyban kell lenni. A szép és nyilván, kölcsönös gesztusok
okvetlenül elősegíthetik ennek a viszonylag frissen bimbózó
ukrán-magyar barátságnak a kibontakozását, különösen, ha az nem árt
a magyar-szovjet viszonynak.
Helyes, gyakorlatias lépés Ungváron magyar konzulátust nyitni,
elvégre ezen a tájon élnek a kárpátaljai magyarok - nekünk
mindenekelőtt az ő sorsuk fontos.
Csak örülni lehet, hogy a kozák lándzsától átszúrt Petőfi
szobrát avatját holnap Ungváron, amely minket a Thököly-Rákóczi
szabadságharcra is emlékeztet. Civilizált népek közt természetes,
hogy tisztességes nyughelyet biztosítanak, emléket állítanak nemcsak
saját, de egymás hősi halottainak is. Kölcsönös gondozásukat nemzeti
önbecsülés írja elő, és ezt nem árt manapság figyelembe ajánlani.
Örvendetes, hogy Göncz Árpád látogatásának további pozitívumai
közé számíthatjuk majd a kulturális együttműködés szélesítését, és
nyilván nem feledkeznek el a magyar-ukrán gazdasági kooperáció
bővítéséről sem. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
- A magyar-ukrán... - 2. folyt.
|
Minket főként az foglalkoztat, hogy az ukrán vezetők - amint
ígérték - biztosítani szándékoznak a kárpátaljai magyarok kulturális
és nemzetiségi jogait. Ezek kollektív jogok, megilletik a
biztosításukra oly régóta hiába váró ottani magyarokat. Ha
megkapják, megelégedéssel gondolhatunk majd vissza a magyar államfő
ukrajnai látogatására. +++
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|