|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
|
Ausztriai kisebbségi tanácskozás - magyar felszólalás (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 28. péntek (MTI-tud) - A magyar
kormány véleménye szerint minden államnak joga van arra, hogy
fellépjen az állampolgáraival azonos nemzetiségű, más országokban
élő kisebbségekért, és ezt nem szabad a belügyekbe való
bevatkozásnak tekinteni. Többek között ezt fejtette ki Lábody
László, a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeivel foglalkozó magyar
kormánybizottság (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal) munkatársa
pénteken azon a nemzetközi tanácskozáson, amely előző nap kezdődött
az ausztriai Villach városban az európai kisebbségek helyzetéről. A
háromnapos konferencia 20 országból érkezett résztvevői - köztük
magyar szakemberek és a kárpát-ukrajnai magyarság egy képviselője is
- nem csupán az egy-egy országban őshonos nemzetiségek, hanem a
vendégmunkásokból és menekültekből álló kisebbségek problémáit is
megvitatják.
A magyar felszólaló hangoztatta, hogy Közép- és Délkelet-Európában a kisebbségi kérdés igen robbanékony helyzetet idézett elő. - Ezt enyhítheti a térség politikai és gazdasági modernizációja, és ezt hathatósan segíteniük kell a nyugat-európai országoknak is. A megoldást azonban nehezíti a kelet-európai változások folyamán megerősödött nacionalizmus, amely a korábbi kommunista rendszerekben akadályozott nemzeti fejlődés kísérőjelensége. A kisebbségeket mindenütt elnyomták, a szétszórtan élő kisebb népcsoportokat az asszimiliáció igen meggyengítette. A nemzetiségek helyzetét javíthatja, ha van más államban anyanemzetük, mert így problémájuk nemzetközi szintre emelkedhet, s jogaik bővítése és érvényesítése nemzetközi támogatást kaphat - mondta Lábody László. Az anyanemzet fontos szerepének példájaként említette az Ausztria és Olaszország közötti, a dél-tiroli osztrákok védelmét szolgáló szerződést. A magyar szakértő rámutatott: a kisebbségi kérdésnek nem szabad határkérdéssé válnia, de ehhez elengedhetetlen a kisebbségek lehető legnagyobb autonómiája és az államok közötti határok nyitottsága. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek 15:51
|
Vissza »
|
|
Ausztriai kisebbségi tanácskozás - magyar felszólalás (2.rész)
|
A konferencia megnyitóján mondott beszédében Jörg Haider, az ellenzékben lévő Osztrák Szabadságpárt elnöke, a tanácskozást vendégül látó karintiai tartományi kormányzat vezetője, Európa nagy értékének minősítette a földrész nemzetiségi sokféleségét, amelyet az európai egységesülés során is meg kell őrizni. A vendégmunkás- és menekültproblémáról szólva szorgalmazta, hogy Nyugat-Európa gazdag országai minden lehetséges módon támogassák az új rendszereket Kelet-Európában, mert csak kellő gazdasagi fejlődés akadályozhatja meg az ottani lakosság tömeges elvándorlását.
Guy Heraud francia egyetemi tanár szerint csak egy olyan európai államszövetség létrehozása hozhat teljes megoldást a kisebbségek problémáira, amelyben a jelenleg létezőknél lényegesen több: mintegy száz lenne a nemzeti államok száma. Előadásában arra hivatkozott, hogy Európaban mindmáig nem valósult meg igazán a nemzetek önrendelkezése, s a két világháború utáni határkijelölések igen nagy létszámű őshonos lakosságot mesterségesen hoztak kisebbségi helyzetbe. Európa legégetőbb kisebbségi kérdései közé sorolta az erdélyi magyar és német nyelvű nemzetiségek, a koszovói albánok, a spanyol- és franciaországi baszkok helyzetét, valamint az észak-írországi problémát. A nemzetközileg is ismert francia kisebbség-szakértő úgy vélekedett: az államok területi sérthetetlenségének elve csak a határok erőszakos módosítását zárja ki, de - mint a német egyesülés is mutatja - nem jelenti azt, hogy a határok más módon nem változhatatók meg. +++
1990. szeptember 28., péntek 15:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|