 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
 |
Elkészült a kormány hároméves programja (1. rész)
|
1990. szeptember 25., kedd - Kedden nyilvánosságra hozták a
kormány hároméves programját. ,,A nemzeti megújhodás programja - A
Köztársaság első három éve,, című dokumentum több mint 2OO oldalon
foglalja össze az elkövetkező három év feladatait, a
gazdaságpolitika, a környezetvédelem, az oktatás és kutatás, a
népjólét, a művelődéspolitika, a közigazgatás, a nemzetbiztonság és
honvédelem, valamint a külpolitika területén előttünk álló
tennivalókat. Szól a program a múlt rendszer örökségéről, a
gazdaságpolitika eszközrendszeréről, az első száz nap törekvéseiről,
a jogállam kiépítésének legfontosabb állomásairól, az egyházak
szerepéről is.
A jövő magyar gazdaságának fő vonásait felvázolva a dokumentum a
világpiacba integrálódó, a magántulajdon elsődlegességére épülő
modern európai szociális piacgazdaság megteremtését tűzi ki célul.
Összehangolt lépésekkel kívánják növelni a magántulajdon súlyát,
gyarapítani a vállalkozások számát. A versenyszabályok megteremtése,
a termelési tényezők liberalizálása néhány év alatt megtörténik, s a
talpraállást segíteni fogja a valós külgazdasági nyitás, a
világpiaci alkalmazkodókészségre, versenyképességre, fejlődésre
serkentő gazdálkodási környezet megteremtése. Elsődleges cél marad
az egyensúlyi követelmények teljesítése, az adósságállomány
kezelése, nemzetközi fizetési mérlegünk kiegyensúlyozottá tétele.
Ehhez kapcsolódik a belső gazdasági egyensúly megteremtésének, az
infláció megfékezésének követelménye, ami egyformán
elengedhetetlenné teszi az államháztartás - ezen belül a
költségvetési gazdálkodás - gyökeres átalakítását, a szociális
rendszer átépítését, megerősítését.
Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott gazdasági problémák
hatására az új kormány üres kamrákat, fedezetlen csekkeket kapott.
Romlottak a külső feltételek is, s így hazánk Európa leglassabban
fejlődő, fokozatosan lemaradó országai közé került. Ugyanakkor a
piacgazdaság kiépítését a magyar gazdaság több vonatkozásban
helyzeti előnnyel kezdi meg a többi kelet-európai országhoz képest.
Előrehaladt az import, az árak, a bérek szabályozásának
liberalizálása, mindinkább irányadó a nemzetközi piac értékítélete,
a gazdálkodók már képesek reagálni a külő feltételek változására. A
magyar faluban a háztáji, az iparban a második gazdaság bizonyította
életképességét, vonzotta az innovatív, vállalkozásra képes
embereket, 1982-től számot tevően nőtt a magánvállalkozói szektor.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (2. rész)
|
Jelentős tőkeállomány halmozódott fel, mindinkább érvényesülni
kezdtek a gazdálkodás piaci elemei.
A kormány - figyelembe véve a mozgásterét, döntési lehetőségeit
behatároló adottságokat - az első időszakban a kialakult válság
leküzdését és a további megrázkódtatásokra történő felkészülést
tekinti elsődleges feladatának. Ebben a szakaszban, amely várhatóan
1991 végéig tart, igyekszik stabilizálni az ország fizetési
helyzetét, megfékezni az 1988 óta felgyorsult pénzromlást, életre
hívni a központi államigazgatás demokratikus és hatékony rendjét,
megteremteni a nemzetgazdaság működése szempontjából oly fontos
helyhatóságokat. Folytatja a gazdaság ,,államtalanítását,,, a
kibontakozást akadályozó ésszerűtlen kötöttségek, bürokratikus
szabályok megszüntetését. A program már a kezdeti szakaszban épít az
új lehetőségekre, a vállalkozói kezdeményezésekre, ezt különböző
intézkedésekkel - például az adórendszer módosításával, a gazdasági
diplomácia eszközeivel - ösztönözni fogja. Új gazdasági rendet
alakít ki, amelyben megszűnnek a kereskedelmi kötöttségek és a
monopóliumok, az állami szektorban pedig gyorsütemű privatizálás
kezdődik.
Az új gazdaságpolitika középpontjában a kínálati piac
megteremtése áll. Ez a rendszer a vállalkozás szabadságára épül,
aminek kulcspontja a tulajdon szabadsága, a vegyestulajdonon belül
az állami tulajdon túlsúlyának fokozatos csökkentése. A
tulajdonreformmal összekötött privatizáció gyors, de megfontolt
folyamat lesz, s ezt kíséri majd a vállalkozási reform, amelynek
alapelve, hogy minden tulajdon piaci, vállalkozói értékek szerint
működik, tehát minden olyan vagyont el kell adni, ami többet ígér,
mint a tőkésített bérleti díj. A rendszer másik sarokköve a
fogyasztók szabadsága. Az igények mind tökéletesebb kielégítése az
inflációtól függetlenül javulást idéz elő a fogyasztásban. Ezzel
párhuzamosan - a vállalkozásfejlesztési reform részeként - különböző
ösztönzőket vezetnek be, amelyek segítik a lakossági megtakarítások,
illetve a képződött tőkejövedelmek vállalkozási célú befektetését.
A kormány határozott szándéka az áru-, tőke- és munkaerőpiaci
verseny kibontakoztatása, erősítése és tisztaságának fokozása. Az
ehhez szükséges jogszabályok elkészültek, illetőleg jelenleg
készülnek, új szervezetek jönnek létre, s a verseny élénkítését
segíti többek között a privatizáció, valamint az import további
liberalizálása is. E célokat szolgálja majd a hitel- és pénzforrások
eddiginél nagyobb arányú átcsoportosítása.
A piacgazdaságra jellemző formákat és arányokat nem egyszeri
tulajdonreformmal, hanem 3-5 évre kiterjedő tulajdonváltási és
privatizációs folyamattal kívánják megteremteni. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (3. rész)
|
Mivel az állami szektor még hosszabb ideig jelentős marad,
megteremtik a közvagyon felelős és ésszerű működtetésének
feltételeit. A vállalatok várhatóan egyre nagyobb számban alakulnak
át részvénytársasággá, még akkor is, ha nem kerülnek azonnal privát
tulajdonba. Ez segíteni fogja a visszaélések elkerülését,
megkönnyíti a hazai és külföldi befektetők választását.
A kormány a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását
általában nem támogatja. A termőföld esetében - a dokumentum szerint
- az alkotmányjogi vizsgálódások alapján lehet dönteni az eredeti
(,,1947-es,,) tulajdoni állapotokat is figyelembe vevő tulajdonjogi
rendezésről. Cél a polgárok föld magántulajdonára épülő gazdálkodás
és a szabad szövetkezésen alapuló agrárgazdaság megteremtése. A
földreform során mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel és a
földműveléssel foglalkozó falusi réteget kell földhöz juttatni. A
tulajdonok (gyárak, üzemek, boltok, műhelyek) visszaadása helyett
értékpapír formában kifejezett részleges kártalanítást ajánl a
kormány. Ezeket az értékpapírokat új tulajdon vásárlására lehetne
fordítani. A privatizáció mozgósítja a megtakarításokat, mérsékli a
túlkeresletet, így a kormány inflációellenes politikájának is fontos
eleme.
Támogatja a program a külföldiek magyarországi befektetéseit és
részvételüket az állami vagyon privatizációjában, hiszen ez segíti a
magyar gazdaság megújítását. A kormány a külföldi befektetéseket
akadályozó adminisztrációs, engedélyezési és egyéb gátak gyors
felszámolását ígéri.
A privatizációból befolyó bevételnek össze kell kapcsolódnia az
államadósság törlesztésével. Kedvezményes hitelt vezetnek be,
pénzügyi alapot hoznak létre, segítendő a privatizáció körébe vont
vagyontárgyak megvásárlását, s a kormány új privatizációs kötvényt
bocsát ki. Ez az értékpapír az inflációt érzékelhetően meghaladó
reálmegtakarításhoz juttatja majd az állampolgárt, úgy, hogy további
különleges előnyöket biztosít, ha a kötvénytulajdonos privatizált
állami tulajdon megvásárlására fordítja az értékpapírt. A
részvénytulajdon széles körű elterjedése az infláció leküzdésének és
a megtakarítások növelésének egyik fontos eszközévé fog válni. Az
alkalmazotti részvénytulajdonosi program beindítása után az állami
vállalatok dolgozói is részvénytulajdonosokká válhatnak.
A kormányprogram fontos célja, hogy a köztulajdon
államtalanítása és a privatizáció eredményeképpen a hároméves
program végére a magántulajdon aránya elérje a vállalkozói vagyon
30-35 százalékát, s az intézményi tulajdonosokat is figyelembe véve
50 százalék alá csökkenjen az állami tulajdon. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (4. rész)
|
Így valódi vegyestulajdonú gazdaság alakul ki.
A hároméves program megteremti a gazdaság gyorsabb ütemű, tartós
növekedésének feltételeit. Ez időszak alatt azonban a magyar
gazdaság várhatóan csak szerény növekedést tud majd felmutatni, s
azt is csak a harmadik év végén. Az esetenkénti társadalmi
feszültségekkel, az átmenetileg gazdasági visszaeséssel, illetve
megszorításokkal is járó változtatásokat a kormány annak tudatában
kezdeményezi, hogy ezzel működőképes, modern piacgazdaság kereteit
hívja életre, megalapozva a hosszú távú gazdasági növekedés
feltételeit.
A gazdasági szabadság és gazdasági fegyelem összefüggéseit
elemezve a program kiemeli, hogy költségvetési fegyelem szükséges az
infláció lassulásához, a túlkereslet csökkentéséhez. A széles
rétegek nyomorba süllyedését szociális háló alkalmazásával fogják
megakadályozni. Kettős feladatot ró a kormányra a belső és külső
egyensúly keresése, valamint a gazdasági növekedés feltételeinek
megteremtése. A pénzpolitika hármas célja ez lesz: a gazdasági
átalakulás segítése; a külső fizetőképesség fenntartása; a forint
vásárlóértékének védelme. Az infláció ellen összetett politika
alkalmazásával lépnek fel, s a kormánynak meggyőződése: a
gazdaságban bekövetkező minőségi változások, a vállalkozások
fellendülése és a forint iránti növekvő bizalom segítenek majd
megtörni az inflációs várakozásokat.
A kormány kinyilvánítja, hogy Magyarország nem kezdeményezi
adósságának átütemezését, az ország fizetőkész és a fizetőképességet
biztosító gazdaságpolitikai intézkedéseket - mint eddig is -
mindenkor megteszi.
Az elkövetkező három évben kiépítik a forintfolyószámla
konvertibilitását. E folyamat már ma is előrehaladott, hiszen a
gazdálkodó szervezetek számára a forint gyakorlatilag konvertibilis,
s lehetőség van a külföldi tőke profitjának teljes átváltására is. A
vállalkozási tevékenység folyamatos bővülésével a jövőben
szükségszerűen szűnik meg a gazdálkodói, illetve a lakossági kör
éles elkülönültsége.
A program megvalósításának időszakában hazánk külgazdasági
kapcsolatait elsősorban azokkal a gazdasági térségekkel, országokkal
kell szorosabbra fűzni, amelyek a fejlett technika megszerzése, a
piaci lehetőségek bővítése és pénzügyi kötelezettségeink teljesítése
szemszögéből meghatározóak. Mindenekelőtt az Európai Közösséghez
való közeledéés lehetőségeit törekszünk kihasználni; az EK-ba
történő integrálódásunk szakaszosan célszerű és lehetséges.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (5. rés
|
Elkészült a kormány hároméves programja (5. rész)
A kormány olyan társulási szerződés megkötését tűzi ki célul, amely
figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét,
bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális programokba, egyúttal
fokozatosan megteremti a teljes jogú csatlakozás lehetőségét.
Elsőként az úgynevezett aszimmetrikus szabadkereskedelem fokozatos -
két-három év alatt történő - megteremtésére törekszünk. Alapvető
érdekünk a kelet-európai és a szovjet piac megtartása, az
átmenetileg elkerülhetetlen jelentős forgalmi visszaesés
megállítása, majd a forgalom megújítása egy korszerűbb struktúrában,
kedvezőbb kereskedelmi feltételek mellett. A program külön
megemlíti, hogy alapvető feladat a japán működő tőke beáramlásának
elősegítése, s hogy az USA a jövő egyik fontos exportpiaca, sőt a
COCOM-előírások enyhítése nyomán elhárulnak az akadályok a fejlett
technika és technológia importja elől.
A konvertibilis exportot 1993-ra az ideihez képest várhatóan 3O
százalékkal kell növelni, ami feltételezi az export szerkezetének,
minőségének, árviszonyainak javulását és piacképességének
erősödését. Ez a növekedés nélkülözhetetlen az ország
fizetőképességének fenntartásához, a gazdaság átalakításához. Ezért
a kormány pénzügyi politikája ,,terelni,, fogja a vállalatokat,
vállalkozókat a fizetőképes külföldi piacok felé. Ezt a célt
szolgálja majd az importliberalizáció, az engedélyezési rendszer
egyszerűsítése, a vámrendszer módosítása, az árfolyampolitika, az
agrárexport támogatása, továbbá - közvetve - a működő tőke
beáramlásának további ösztönzése.
A kormányprogram részletesen kifejti az államháztartás
reformjának, az adórendszer fejlesztésének követelményeit, szól az
önkormányzatok pénzügyi forrásairól, a támogatásleépítés fő
területeiről, az ipar-, a versenypolitika elveiről és az
alkalmazkodást segítő intézkedésekről. Vázolja az energiapolitika, a
belkereskedelem, az idegenforgalom és az agrárpolitika fő céljait, s
kiemelten kezeli az infrastrukturális elmaradottság felszámolásának
feladatait.
A Bécs-Budapest Világkiállításról a dokumentum nem foglal
állást: meghatározza azokat a fő elveket, amelyek
figyelembevételével dönteni kell a program ránk eső részének
megrendezéséről.
A munkaerőpiaci folyamatok adminisztratív, központi
szabályozásához a kormány semmilyen formában nem kíván visszatérni -
mutat rá a program -, célja, hogy a foglalkoztatás, a bérezés, a
munkafeltételek kérdéseit döntően a munkaerőpiac, illetve az
intézményes érdekegyeztetés mechanizmusai alakítsák. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (6. rész)
|
A munkaerőpiaci politika megújításának lényege a munkaerőpiaci
mozgékonyság tudatos kiszélesítése, a különböző munkavállaló
csoportok ezzel összefüggő alkalmazkodási képességének javítása.
A program környezetvédelemről szóló fejezete külön elemzi a
dunai vízlépcső problémáját, megállapítva, hogy mindkét fél számára
megnyugtató eredmény csak úgy érhető el, ha a Cseh és Szlovák
Szövetségi Köztársaság illetékeseivel közös kutatást folytatunk a
károk, a veszélyek és a kockázatok feltárására. Ugyanakkor az
ökológiai szükséghelyzetet kizárólag akkor lehet elkerülni, ha nem
kezdődik meg a dunakiliti-körtvélyesi tározó feltöltése
Az 1993-ig szóló időszak oktatáspolitikája a tudás stratégiai
fontosságán alapul, a nevelést igyekszik a család és az iskola
harmonikus együttműködésére építeni. Külön fejezetrész foglalkozik a
kormányprogramban a kisebbségek oktatásával.
A népjólét területén a kormány első célja, hogy a léthatár alatt
tengődők kiemelkedhessenek a szegénységből, a veszélyeztetettek
pedig ne süllyedhessenek oda. Ennek eszköze a társadalmi támogatás
rendszerének megújítása. A minimális, társadalmilag meghatározott
létfeltételhez minden állampolgárnak joga van - ennek érdekében
megújítják a segélyező ellátás rendszerét. Ugyanakkor a cél az, hogy
a családok többségének szociális biztonságát ne segélyezéssel, hanem
munkajövedelmekkel teremtsék meg. Az átmenet időszakában az állam
felelősséget vállal a minimumellátásokért. Azok számára, akik nem
képesek munkát végezni, illetve tartósan munkanélküliek, szavatolják
a létfeltételeket. A kormány kimondja: a nyugdíj munkával szerzett
jog, és a társadalombiztosítási rendszer átalakításával arra kell
törekedni, hogy a nyugdíjak értéke mielőbb ténylegesen megőrizhető
legyen. A szociálpolitika erőforrásait a társadalmilag legalább
elvárhatónak ítélt ellátási szint elérésére összpontosítják. Bővítik
a célzott ellátások körét, kidolgozzák annak módszertanát, hogy
miként lehet felmérni a jövedelmet, ugyanis csak így lehet bevezetni
a rászorultság alapján támogató rendszert. A kormány segíti és
ösztönzi a családszemléletű szociális alap- és háttérlétesítmények
kiépítését, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatoknak felelősséget
kell vállalniuk a társadalom leszakadó, vagy különleges
élethelyzetbe kerülő tagjainak ellátásáért. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (7. rész)
|
Az egészségügy, a család-, a gyermek- és ifjúságpolitika
teendőinek felsorolása után a dokumentum a lakáspolitikával
foglalkozik. Kiemeli, hogy a kormány a hosszú távú célt, a
,,piackomform,, lakáspiac megteremtését fokozatosan valósítja meg. A
lakbéreket az inflációt meghaladó mértékben, de fokozatosan emelik,
figyelembe véve a lakások minőségét és a családok jövedelmét is. A
dokumentum szerint hasonló fokozatos megközelítés szükséges a
lakáshitelek kamataival kapcsolatban. Itt ugyanakkor tekintetbe kell
venni a lakások értékének emelkedését is. A szociális
lakástámogatások legalább egy része központi állami feladat marad.
Az építőipar és az épületkarbantartás privatizációja fel fog
gyorsulni, ami segíti a lakáspiac kialakulását. A nem szociális
alapon kapott támogatások fokozatosan leépülnek. A
bérlakás-szektorban kialakul a valódi tulajdonos-bérlő viszony.
A költségvetési kiadások növekedésének megállítása miatt már
1991 elején át kell alakítani a lakástámogatási és -hitelezési
rendszert. A tervezett intézkedések szerint a jelenlegi tanácsi
kezelésű bérlakások önkormányzati tulajdonba kerülnek, s ez új
szabályok kidolgozását igényli a bérlettel és az értékesítéssel
kapcsolatban. (A bérleti díjnak fedezni kell a karbantartást.)
Újragondolt rendszerben teszik lehetővé a bérlakásban lakóknak, hogy
kedvezményesen megvásárolhassák lakásukat. A szociálpolitikai
támogatás rendszerét átmenetileg változatlan formában indokolt
fenntartani, ugyanakkor a fiatal házasok első lakáshoz jutásának
támogatását önkormányzati hatáskörbe adják. 1991-ben új hitelezési
rendszer bevezetésével helyettesítik a lakásépítési, -vásárlási és
egyéb hitelek törlesztési támogatási rendszerét. Az 1988. december
31-e előtt érvényes jogszabályok alapján felvett kedvezményes (1-3,5
százalékos) kamatozású hitelek költségvetési kamattámogatását
1991-ben elkerülhetetlenül mérsékelni kell. A konkrét megoldásra a
kormány javaslatot dolgoz ki.
A művelődéspolitika és az egyházak szerepének elemzése után a
kormányprogram a közigazgatás feladatairól szól, külön kitérve a
magyarországi kisebbségek helyzetére, egy új, aktív
kisebbségvédelmet biztosító politika megvalósításának
szükségességére. Önálló fejezet taglalja a nemzetbiztonság, a
honvédelem, továbbá a külpolitika feladatait. Végezetül arról ad
számot a dokumentum, hogy hol tart a kormány a jogállam
kiépítésében, s hogy mit sikerült megvalósítani a rendszerváltás
feladataiból a kormány működésének első száz napjában. A kötet végén
függelékben olvashatók a tervezett legfontosabb intézkedések, s
táblázatok szemléltetik a legégetőbb, statisztikailag bemutatható
társadalmi problémákat. (MTI)
1990. szeptember 25., kedd 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|