|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
|
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok
döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet
szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi
kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt,
szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól
elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis
annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a
munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az
alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire
nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így
summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos
Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el.
Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg.
Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az 1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.)
1990. június 14., csütörtök 20:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|