|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
- Pető Iván interjú - 1. folyt.
|
Mi azt mondtuk, hogy egyáltalán ne állapítsunk meg határt, legyen az első forduló érvényes - és ez úgy tűnik, hogy igazolódott volna most. A kormány, tehát a kormányzópártok álláspontja 50 százalékos részvételt írt volna elő. Én nagyon jól emlékszem az arcokra a parlamenti vita során, amikor mi azzal érveltünk, hogy nem lesz komoly részvétel, mert Legyelországban még egyharmadot sem ért, még a 30 százalékot sem érte el - akkor gúnyos mosolyokat láttam a velünk szemben ülő oldalon. Azt hitték, hogy amatőrök vagyunk, és azt hitték, hogy ez érzelmi kérdés és nem ráció kérdése.
Természetesen nagyon kevés az a részvétel, ami ugye most már azért többé-kevésbé ismerhető - és hát a töredéke annak. Én nem akarok itt messzemenő következtetéseket levonni a töredék részvételből, eredményekből - de ezek arra utalnak, hogy politikai elmozdulás történt.
Akárhogy is nézzük: nyertes párt nincs. Az az apátia, az a politikai keserű szájíz - elég furcsa kép ez, de hát valahol kifejező -, amely most tapasztalható, az félő, hogy nagyon hosszú idő alatt változtatható csak meg.
Hát igen: nem használ a magyar demokráciának az, hogy a választási kampány során nemegy kormánypárti röpcédula - ami minden postaládába eljutott - azt sugallja tulajdonképpen, hogy az ellenzék tevékenysége akadályozza itt az előrehaladást. És mintha a parlamentarizmus maga ugye - ami eleve feltételezi az ellenzék létét -, az lenne az előrehaladás akadálya.
Nem ezt mondják: a kimondott szó az körülbelül annyi, hogy az ellenzék akadékoskodása akadályozza itt az előrehaladást. Én azt gondolom, hogy ezt meg kellett volna gondolni, mert itt magát az intézményrendszert, magát a demokráciát járatják le.
Lehet, hogy az ellenzéknek is ártani lehet - ezt majd a végső eredmény eldönti -, de leginkább a demokráciát lehet lejáratni. És ez életveszélyes dolog. Én azt gondolom, hogy a mostani választási eredmények ismeretében ezen mindenkinek el kell gondolkodni. (folyt.)
1990. október 1., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|