|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Tanulmány a mérnökök pénztárcájáról (1. rész)
|
1990. szeptember 28., péntek - Míg a fejlett ipari
országokban a mérnökök és a munkások béraránya 1:3-ra alakult a
mérnökök javára, Magyarországon az 1980-as évek végére a mérnökök
átlagjövedelme alig valamivel haladja meg a munkásokét. Ha pedig az
életkereseteket vesszük számításba, a mérnökök jelentős része nem
éri el a szakmunkásokét - egyebek között ezt állapítja meg az a
tanulmánykötet, amely A mérnöki munka társadalmi elismertsége és a
mérnökök jövedelmi viszonyai címmel jelent meg a napokban a Mérnöki
Kamara Kiskönyvtára sorozat első köteteként.
A mérnökök szakmai, érdekvédelmi szervezete Kiskönyvtár-sorozatában elsősorban olyan információkat kíván közreadni, amely segíti a szakmai önkormányzat működését. Az első kötet, Sikora Gizella közgazdász és Tóth Árpád szociológus professzorok tanulmánya ,,zsebbevágó,, témát dolgoz fel, ugyanakkor megalapozza a Mérnöki Kamara érdekvédelmi tevékenységét.
A szerzők a 70-es évek elejétől foglalkoztak munkáskutatásokkal, a 70-es évek közepétől pedig a műszaki értelmiség helyzetével. Mintegy 4,5 ezer mérnök élet- és munkakörülményeiről van tudományosan feldolgozott adatbázisuk. Már az 1980-as évek elején elkészítették azokat a tanulmányokat, amelyek az 1970-es évek kutatási tapasztalatait foglalták össze. Ezekre azonban kivétel nélkül rákerült a ,,nem publikálható,,, a ,,belső használatra,, korlátozó megjegyzés, s így nem váltak széles körben ismertté.
A szerzők feltárták a mai magyar műszaki értelmiség életkörülményeit, lakáshelyzetét, jövedelmi viszonyait, családszerkezetét. A számítógépes feldolgozás során részletes képet kaptak a mérnöktársadalom belső rétegződéséről, az egyes mérnökszakok eltérő sajátosságairól, a munkahely jellegéről, a mérnöki munkakörökről, a beosztásról. Külön vizsgálták a mérnökök, valamint a felsőoktatás különböző tagozatain végzettek - nappali, esti, levelező - pályafutását. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 21:44
|
Vissza »
|
|
Tanulmány a mérnökök pénztárcájáról (2. rész)
|
A kutatók bizonyos szempontból szerencsések voltak, hiszen rendelkezésükre állt egy 1930-ban végzett mérnökvizsgálat. Az akkori mérnökfelmérést az 1923-ban létrehozott Mérnöki Kamara szervezte meg, és a kamara akkori nyilvántartásában szereplő 5314 budapesti mérnök közül 3658 szolgáltatott adatokat. Ebből például kiderül, hogy a magánmérnökök 1929. évi adóalapjául szolgáló átlagos kereset 5880 pengő volt, ami havi 490 pengőnek felelt meg. A szerzők összehasonlítva az 1930-1933-as kereseteket a mai kereseti arányokkal, megállapították, hogy hat évtizeddel ezelőtt a mérnökök átlagkeresete kétszerese-háromszorosa volt a munkásokénak.
Az 1980-as évek végén kapott adatok azt igazolták, hogy a mérnöki bérek és jövedelmek erősen nivellálódtak. A kimagasló mérnöki teljesítmények elismerése hiányzik. Márpedig az innováció, a műszaki fejlődés feltétele, hogy a kreatív, az újat alkotni képes szakemberek a mérnöki átlagjövedelemnek esetenként a többszöröséhez is hozzájussanak. Magyarországon csupán a vezető beosztásokban érhető el magasabb jövedelem. A jelenlegi bérrendszer a mérnököknél nem az alkotómunkára, hanem a minél magasabb beosztásra ösztönöz - állapítja meg egyebek között a tanulmány. (MTI)
1990. szeptember 27., csütörtök 21:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|