|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Románia még messze van Európától
|
--------------------------------
München, 1990. szeptember 27.(Román nyelvű SZER) - Emil Hurezeanu jelenti Strasbourgból:
- Szerdai tudósításomat azzal a nem éppen retorikus kérdéssel fejeztem be, hogy megkapja-e Románia a megfigyelői státust az Európa Tanácsban? Ma jelentésemet egy válasszal kezdem: Nem Egyelőre nem.
Románia nem kapta meg a különleges meghívotti státust. A határozat végleges, de ezt csak hétfőn, október 1-jén fogják hivatalosan bejelenteni. Ma azonban egy zárt ajtók mögötti tárgyalás után az a bizottság, amely azon európai országokkal tartandó kapcsolatokért felelős, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a román parlamenti delegációnak határozott szavakkal, de diplomatikusan hoztak tudomására egy olyan választ, amelyet előre sejtettek, amely a levegőben volt. A tárgyalás után megfigyelve Alexandru Birladeanu úr, a Szenátus elnökének reakcióját egy esetleges negatív döntés esetében, az elnök úr előzetes véleményét mindjárt kijavította: "nem valószínű, hanem biztos a negatív döntés." Birladeanu hozzátette: "itt az Európa Tanácsban állandóan egy falba ütközünk... a mi hibáinknak is köszönhetően."
A megalapozatlan, eufórikus, az arrogáns és néhol agresszív hangvétel, amellyel az utóbbi hónapokban nagy csinnadrattával harangozta be a kormánybarát román sajtó a mostani parlamenti delegáció fontosságát, nem volt elegendő azokkal a román politikai vezetés által elkövetett hibás lépésekkel szemben az Európa Tanács meggyőzéséhez, miszerint a márciusi marosvásárhelyi, a júniusi bukaresti "teljesítmények" csupán egyszerű gyermekbetegség, a növekedés hiánnyosságai.
A mai döntéssel egy egész politikai kurzussal - a félmértékekkel, a negyedigazságokkal - szemben hoztak szankciókat.
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Románia még messze van Európától - 1. folyt.
|
A mai zárt ajtók mögötti tanácskozás csupán 23 percig tartott - így a román képviselők e rövid időratamot is büntetésnek érezték, habár az időtartam előre be volt jelentve. Az Európa Tanács tartalmi és technikai normái nem lehetnek alku tárgyai, és lehet, hogy a román politikusok - a hatalomból vagy az ellenzékből - meg kellett értsék végre eme igazságot.
Birladeanu úr, a Szenátus elnöke és Ionel Sandulesu úr, a Szenátus liberális csoportjának elnöke megpróbáltak válaszolni ma a tanácskozáson, kifejezve tiltakozásukat egy esetleges visszautasításra, amelyet az Európa Tanács bürokratikus tehetetlenségnek és torz perspektíváinak tulajdonítanak a romániai realitásokkal kapcsolatban. Sandulescu úr még túllicitált is, amikor kijelentette, hogy a Nyugat "már egyszer előzőleg is eladta Romániát." A román delegáció tagjai emocionális hangnemet használtak, és kevésbé említettek konkrét érveket. "Kérjük, hogy vegyenek fel az Európa Tanácsba mint románokat, mint román hazafiakat, és nem mint politikusokat... itt mi kérdezünk, kérünk, és Önök válaszolnak és nem fordítva."
E nyelvezet, amely hasznos a bukaresti parlamentben, egyáltalán nem célravezető egy európai parlamentben. Az érvelés hiánya, a hozzá nem értés a saját ügy melletti érvelésben - még azokban az ügyekben is, amelyek pozitívak - jelemezték a román delegáció tevékenységét Strasbourgban. Az utóbbi hónapok politikai hibái, amelyek gyakran megismétlődtek, és amelyeket sohasem tettek jóvá, hozzáadódnak a román delegáció technikailag közepes minőségű tevékenységéhez. Június 30-ikán Innsbruckban ugyan az Euróoa Tanács figyelmeztető jelzéseket adott, tisztán értelmére adta Bukarestnek álláspontját. Az azóta eltelt hónapokban a köd még sűrübb lett, a "fekete foltok" megmaradtak, a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti események, a Securitate továbbélése más formákban, nos mindezek nehezítették Románia helyzetét az Európa Tanács döntésével kapcsolatban. Az igaz, hogy a legközelebbi, januári ülésen talán Románia megkaphatja az áhított megfigyelői státust, de az idő pénz. Sok pénz. Ez a sikertelenség az Iliescu-Román politikai rezsim büntetése, de azé a politikai gondolkodásé is, amely az ellenzéket is jellemzi. +++
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|